hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kapcsolt vállalkozás vagy sem: milyen kötelezettségei vannak, mikre figyeljen az ügyletek során?

  • adozona.hu
3

Átalányadózó egyéni vállalkozó szolgáltatást nyújt egy kft.-nek, amelyben közeli hozzátartozója tulajdonos és ügyvezető. Felmerülhet-e a kapcsoltság, illetve ha igen, akkor mire kell kiemelten figyelni? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: átalányadózó egyéni vállalkozó szolgáltatást nyújt, és számláz egy kft.-nek, amelyben a többségi tulajdonos és ügyvezető az egyéni vállalkozó felesége (a kft. másik tulajdonosa és ügyvezetője egy harmadik személy, tőlük független). Az egyéni vállalkozó se nem tulajdonosa, se nem ügyvezetője a kft.-nek. Felmerülhet-e a fent leírtaknál, hogy kapcsolt ügyletnek minősül, illetve ez milyen kockázattal jár, mire kell figyelni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 28. pontban foglaltak szerint kapcsolt vállalkozás a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozás. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. törvény) 4. § 23. c) pontja szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. Tekintettel arra, hogy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a házastársak közlei hozzátartozók és egyikük az egyéni vállalkozásban, a másik a kft.-ben többségi befolyással rendelkezik, így mindketten harmadik személynek minősülnek és így az egyéni vállalkozó és a kft. kacsolt vállalkozásnak tekintendő.

Olvassa el az Aózóna „Őszi adócsomag: a társasági adó javasolt változásai”, „A nap kérdése: előfordulhat, hogy se kisadózói, se taós bevétel nem lesz egy számla összege?” és „Energiahatékonysági beruházás adókedvezménye” című írását!

A kapcsolt vállalkozási viszony alapján a következőkre kell figyelemmel lenni!

Az Art. 7. § 40. pont szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit (ha van ilyen).

Az Art. 3. § (2) bekezdés szerint, ha a felek a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmaznak, akkor az ügyleteiket adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni, kivéve, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. E rendelkezés alapján az adóhatóság az átalányadózó bevételét jogosult módosítani, ha az általa nyújtott szolgáltatás ellenértéke a piaci ár alatt van.

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. kormányrendelet16. § (4) bekezdés b) pont szerint az adózónak (annak minősül az egyéni vállalkozó és a kft. is) az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül be kell jelenteni a változás bejelentésre vonatkozó előírások szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát.

Be kell továbbá jelenteni a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.


A kft.-nél felmerülhet adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége a Tao. törvény 18. § (1) bekezdés b) pont alapján. E szerint ugyanis növeli az adózás előtti eredményt (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. Fordított esetben – ha az alkalmazott ellenérték következtében nő kft.-nél az adózás előtti eredmény – nincs lehetőség az adóalap-csökkentésre, mivel arra a Tao. törvény 18. § (1) bekezdés a) pont nem ad lehetőséget.

A Tao. törvény 18. § (5) bekezdése és a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. NGM rendelet alapján a kft.-nek rögzíteni kell (nyilvántartásban) a szokásos piaci árat, illetve annak meghatározásánál az általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot kell szolgáltatni az állami adó- és vámhatóságnak. Ennek elmulasztása az Art. 230. §-ában foglaltak alapján nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 5 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 10 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettségnek az ismételt mulasztás miatt hozott határozat közlését megelőzően történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

Ugyanazon nyilvántartás vezetésének két éven belüli ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (3)
Vadász Iván

Természetesen lehet azt mondani, hogy a jövőbeni jogviták megelőzése érdekében célszerű a NAV – egyébként jogellenes – gondolatmenetét elfogadni, de azt semmiképpen sem lehet állítani, hogy a magánszemély egyéni vállalkozó önmagában többségi befolyással rendelkezik.
A Ptk-beli meghatározás szerint a többségi befolyás egy kapcsolat, amely a befolyással rendelkező és a jogi személy között jön létre. A befolyással rendelkezőnek tagnak vagy részvényesnek kell lennie a jogi személyben.
Nyilvánvaló, hogy a magánszemély önmagával nem képes ilyen kapcsolatot létrehozni, hiszen az egyéni vállalkozás az nem a magánszemélytől különálló entitás.

Adózóna

Kedves Olvasó!

Én is a hozzászólásban képviselt álláspontot vallottam az egyéni vállalkozó és a gazdasági társaság között fennálló kapcsolt vállalkozási viszonyra vonatkozóan. 2020-ban azonban a NAV újraértelmezte a tao vonatkozó előírását. Az új értelmezés elsősorban a katatörvény alkalmazása kapcsán született, de ettől kezdve szükségesnek ítéltem az ezen állásponttal történő azonosulást.

Az új álláspont szerint az egyéni vállalkozó és a gazdasági társaság között kapcsolt vállalkozási viszony fennáll a Tao. törvény 4. 23. pont c) alpont alapján is. E rendelkezés szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. Ugyan a NAV az álláspontját csak a közeli hozzátartozói kapcsolattal magyarázta – szerintem – az egyéni vállalkozóban lévő többségi befolyás értelmezését alátámaszthatja, hogy a fogalom a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását írja elő és nem a teljes egyezőséget.
Üdvözlettel:
Pölöskei Pálné

Vadász Iván

Az egyéni vállalkozó és a kft. nem kapcsolt vállalkozások.
A Tao. tv. hivatkozik a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására vagyis arra, hogy a Ptk. szerinti többségi befolyással az adózóban és a más személyben kell rendelkezni.
A többségi befolyás a Ptk. alapján csak jogi személyben lehetséges, lásd a Ptk. 8:2. §. Az egyéni vállalkozás nem jogi személy.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Eb-jegyértékesítés – Németország áfa

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Közösségen belüli beszerzés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink