Energiahatékonysági beruházás adókedvezménye

Megosztás Tetszik

Írásunkban egy, a vállalati szektor részére elérhető, kedvező megoldás, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét mutatjuk be, kitérve többek között az adókedvezmény igénybevételének főbb feltételeire, illetve előnyeire és hátrányaira.

Az elmúlt évtizedekben az energiahatékonyság növelésének egyik fő mozgatórugója a klímavédelmi célok elérése volt, amellett, hogy az energiahatékony megoldások természetesen költségmegtakarítással is jártak a felhasználók számára. A jelenlegi energiaválság hatására azonban az energiahatékonyság növelésének lehetősége jelentősen felértékelődött, mind a lakossági, mind pedig a vállalati szektor olyan megoldások után kezdett el kutatni, melyek hozzájárulhatnak az energiaköltségek csökkentéséhez.

Az energiahatékonysági beruházás adókedvezményének fő előnye, hogy a költségek csökkentése mellett a vállalatok akár hat egymást követő adóéven át a fizetendő társasági adójukat is csökkenthetik, mindezt előzetes bejelentés vagy kérelem benyújtása nélkül.

Az adókedvezmény igénybevételéhez azonban nem csak az adózási szempontokat kell figyelembe venni, de a műszaki feltételeknek is érvényesülniük kell. A végrehajtott, az energiahatékonyság növelését célzó beruházás csak akkor jogosíthat adókedvezmény igénybevételére, ha a beruházás a vonatkozó jogszabályok szerinti energiahatékonysági beruházás minden feltételének megfelel.

Milyen energiahatékonysági beruházások jogosítanak az adókedvezmény igénybevételére?

Az adókedvezmény igénybevételének egyik fő feltétele, hogy a beruházás a társaságiadó-törvény szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, illetve felújításnak minősüljön. A vonatkozó jogszabályi definíció alapján olyan beruházások, illetve felújítások tartozhatnak ide, melyek az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményezik, illetve melyek révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Ilyen beruházás vagy felújítás lehet például az épületek szigetelése, a nyílászárók lecserélése, a klímaberendezések korszerűsítése vagy akár az adott vállalat által folytatott tevékenységet érintő energiahatékonysági intézkedések végrehajtása is (például kompresszor korszerűsítése).

Azt a tényt, hogy egy adott beruházás ténylegesen a vonatkozó jogszabályok szerinti, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, az adózóknak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet által kiállított igazolással kell alátámasztaniuk.

Tekintettel arra, hogy az igazolás kiadásához azonban már a beruházás megkezdésének napját megelőzően szükséges az elérhető energiamegtakarítás mértékét megbecsülni, ezért, ha energiahatékonysági beruházáshoz kapcsolódó adókedvezményt szeretnénk igénybe venni, akkor már a tervezés fázisában javasolt egy energetikai auditor vagy auditáló szervezet felkeresése.

Az igazolás kiadásához az energetikai auditor a beruházás üzembehelyezését követően is felmérést, úgynevezett energetikai auditot végez, melynek során megállapításra kerül a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarítás. A kapott igazolásban szereplő adatokról az adózóknak az adókedvezmény igénybevételének első évére vonatkozóan benyújtott társaságiadó-bevallásukban is adatot kell szolgáltatniuk.

Milyen mértékű adókedvezmény vehető igénybe?

Ha az energetikai auditor vagy auditáló szervezet igazolása alapján megállapítást nyer, hogy az adott eszközberuházás, illetve felújítás energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, illetve felújításnak minősül, akkor a beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetében a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben, vagy a beruházás, felújítás üzembe helyezésének évében és azt követő öt adóévben adókedvezmény vehető igénybe, legfeljebb a számított társasági adó 70%-os mértékéig. Fontosnak tartjuk ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének igénybevétele esetén ugyanarra a beruházásra fejlesztési adókedvezmény már nem vehető igénybe.

Az igénybe vehető adókedvezmény számításának alapjául a beruházással, illetve felújítással kapcsolatban, a vonatkozó jogszabályok alapján elszámolható költségnek minősülő költségek szolgálnak. Az adókedvezmény igénybevételének céljából elszámolható költségnek alapvetően azon tárgyi eszközök, immateriális javak bekerülési értéke, illetve értékének növekedése minősül, melyek a magasabb energiahatékonysági szint elérését szolgálják. A műszaki szempontok vizsgálata mellett fontos azonban a vonatkozó adózási jogszabályok figyelembevétele is, tekintettel arra, hogy nem minden, az energiahatékonyság növelését célzó beruházás költsége jogosít adókedvezmény igénybevételére.

Az adóhatóság által nyilvánosan közzétett ellenőrzési tapasztalatok alapján a jogosulatlanul igénybevett energiahatékonysági beruházások többsége a napelemes rendszerek kivitelezéséhez köthető. Az adókedvezmény igénybevételének feltételeit szabályozó kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a költségeket, melyek az adókedvezmény igénybevételének szempontjából nem minősülnek elszámolható költségnek. Ilyen, nem elszámolható költség például a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő berendezés beruházási költsége. Azaz, ha a napelem mint megújuló energiaforrás villamos energia termelésére képes, akkor a napelemes beruházás költsége az adókedvezmény számítása során nem vehető figyelembe. Ugyanakkor, ha az energiatermelő berendezés villamosenergia-termelésre nem képes, hanem az energiát az adózó saját fűtési, hűtési vagy ipari hőtermelési céljára állítja elő (ilyen például az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú, a gázmotoros hőszivattyú, a napkollektor, a saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés), akkor ezen tárgyi eszköz bekerülési költsége már figyelembe vehető az elszámolható költségek meghatározása során.

Az energiahatékonyság növelése esetében kérdésként merülhet fel továbbá például, hogy elektromos vagy hibrid hajtású gépjárművek elszámolhatóak-e az adókedvezmény igénybevételének szempontjából. A választ a kérdésre az adókedvezmény igénybevételének részletes feltételeit tartalmazó kormányrendelet adja meg, melynek rendelkezései alapján nem vehető igénybe adókedvezmény, ha a beruházás, felújítás tárgya személygépkocsi (kivéve a vegyes használatú, teherszállításra is átalakítható, 2500 kg-ot meg nem haladó tömegű gépjárművet).

Az energiahatékonysági beruházás elszámolható költségeinek összege mellett az igénybevehető adókedvezmény mértéke függ az adózó földrajzi elhelyezkedésétől és mérete szerinti besorolásától is. Ennek megfelelően az adózók által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költségének az alábbi táblázatban foglalt mértékét, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget: