További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Újra támadhatók a NAV-határozatok? Akár adót is visszaszerezhet

  • adozona.hu
1

Sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt egy banális hiba miatt: jó részük nem megfelelő aláírást tartalmaz. Ez az eljárási hiba azonban nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A jogszabályok megengedik, hogy egy – akár adóhiányt megállapító – határozatot ne személyesen a hatóság vezetője írjon alá, hanem egy helyette eljáró „kiadmányozó”. A NAV belső szabályzata azt is lehetővé tette, hogy a kiadmányozó aláíráskor ne írja ki a nevét nyomtatott betűkkel.

Ez az eljárás viszont a bíróságok legfrissebb gyakorlata szerint egyértelműen szabálytalan és jogellenes, tekintettel arra, hogy így nem lehet kideríteni, ki írta alá a határozatot, ezáltal azt sem, hogy az illetőnek volt-e joga aláírni. A bíróságok az utóbbi hónapokban ezen az alapon következetesen semmisítették meg az adóhatóság határozatait.

A múltbéli bírósági ügyek is újranyithatók

De mi a helyzet a már elbírált ügyekkel? A polgári eljárások szabályrendszere bizonyos feltételek egyidejű bekövetkezte esetén lehetővé teszi a bíróság által már elbírált ügyek újranyitását is. Ehhez arra van szükség, hogy az ítélet óta olyan új tény vagy körülmény jusson a pervesztes fél tudomására, amely már a per során is fennállt, de arról a pervesztes fél önhibáján kívül nem tudott, holott az rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna.

Fischer Ádám, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a hibás adóhatósági aláíráson alapuló és az adózó felelősségét megállapító bírósági ítéletek tekintetében erős érvek szólnak amellett, hogy a fenti három feltétel fennáll. Az adóhatóság által elkövetett alaki hiba ugyanis már a per során is fennállt, és ez a körülmény az adózóra nézve kedvezőbb ítélethez vezet: az adóhatósági határozat helybenhagyása helyett a bíróság ugyanis köteles a NAV-határozatot hatályon kívül helyezni.

Ami igazán kérdéses, hogy tudhatott-e az adózó az aláírás szabálytalanságáról. Az ügyvédi iroda meglátása szerint egy adóhatósági határozatban elmarasztalt cég nem tudhatja azt, hogy a határozat végén lévő, olvashatatlan aláírás nem attól származik, akinek a nyomtatott neve fölé azt elhelyezték.

Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a per újranyitására vonatkozó lehetőség időben korlátozott: azzal ugyanis az adóhatósági szabálytalanság felismerését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb az ítélethirdetést követő 5. év elteltéig élhet az adózó. Ezáltal a 2013 előtt ítélettel lezárt ügyek már semmiképpen sem nyithatók újra.

És ha az ügy nem járta meg a bíróságot?

Magától értetődik a kérdés: mit lehet kezdeni azon, adókötelezettséget megállapító NAV-határozatokkal, amelyek ellen az adózó nem kezdeményezett bírósági eljárást? A közigazgatási eljárás szabályai alapján – az adózó kérelmére – az adóhatóság köteles az általa jogszerűtlenül hozott vagy kiadott döntés megsemmisítésére. Kérdéses persze, hogy a hatóság ezen kötelezettségének mennyire tenne önként eleget. Ha azonban az adózó kérelmének a hatóság nem adna helyt, úgy nem kizárt, hogy az bíróság előtt szintén támadható.

Hasonlóan a bírósági ítéletek újranyitásához, ezen eljárás is kizárólag akkor lehet eredményes, ha a határozat jogerőre emelkedése óta nem telt el 5 év.

De mire jó mindez?

Az aláírás hibája, és így az érintett ügyek újranyitása nem érinti az ügyek érdemét. Elvileg ezért az adóhatóságnak joga lenne ahhoz, hogy meghozza ugyanazt a határozatot – immár szabályszerűen aláírva.

Az ismételt adóhatósági határozat meghozatalának azonban akadályát jelentik az elévülésre vonatkozó szabályok. Az elévülés ugyanis telik, függetlenül attól, hogy egy határozat semmissége megállapításra kerül. Ezért – különösen egy régebbi adóhatósági eljárás tekintetében – könnyen elképzelhető, hogy az adóhatósági határozat meghozatalára nyitva álló elévülési határidő már eltelt, azaz az adóhatóság többé nem hozhat az adózóra nézve hátrányos határozatot. Ebben az esetben az adózó véglegesen mentesülhet az adófizetési kötelezettsége alól.

Mi a nyertes recept?

Ahhoz tehát, hogy eséllyel vegye fel a harcot az adózó egy már lezárt adóhatósági határozattal szemben, a következő minimális kritériumokra van szükség. Egyrészt alapvető követelmény, hogy a határozatot ne az annak végén megjelölt személy írja alá. Szintén fontos, hogy a határozat, vagy az azt helybenhagyó bírósági ítélet jogerőre emelkedése óta ne teljen el több mint 5 év.

Ha ezek a feltételek fennállnak, és az egyébként rendkívül kusza elévülési szabályok figyelembevételével az adóhatósági határozat meghozatalára nyitva álló határidő lejárt, úgy jó esély mutatkozhat a már megítélt és megfizetett adóforintok visszaszerzésére. Mivel azonban a fenti esetkörre konkrét bírósági joggyakorlat még nem alakult ki, ezért aki erre adja a fejét, az mindenképpen számítson némi küzdelemre.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 22-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

Nekem is volt néhány ilyen esetem... 3 éve találta ezt ki a Kúria, ami se nem szimpatikus, se nem hasznos. A Jalsovszky Ügyvédi Irodának mostanában futhatott be egy ilyen ügy. Én bízok benne, hogy a Kúria szőrözés helyett inkább ítélkezni fog a jövőben.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Számla pénzneme

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Napelemrendszer, mint bemutató termék

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Sajátrezsis beruházás – 5 százalékos áfa

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2018 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X