Jelentősen átírja az adóellenőrzés szabályait az NVVH színre lépése

Megosztás Tetszik

2026 őszétől új szereplő jelent meg az adóellenőrzések rendszerében: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Az NVVH létrehozásával nem csupán egy új hatóság kezdte meg a működését, a jogalkotó az adóeljárási szabályokat is úgy módosította, hogy az NVVH bizonyos esetekben közvetlenül befolyásolhatja a NAV ellenőrzési és jogorvoslati tevékenységét, sőt a lezárt adóügyeket is újranyithatja.

Az NVVH adóellenőrzést is kezdeményezhet

Az egyik legfontosabb változás, hogy az NVVH törvényben kijelölt vezetőjének megkeresése alapján kötelezővé válhat az adóellenőrzés lefolytatása.

Az Air. 87. paragrafusának módosítása alapján ez nemcsak a NAV által kezelt adók, hanem az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében is lehetséges. Az NVVH akkor kezdeményezhet ilyen ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok vagy körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvét megsértve mellőzte valamely adózó vagy adózói csoport ellenőrzését, vagy a korábbi ellenőrzések eredménytelensége mögött ilyen körülmény állhat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK: Vagyonosodási vizsgálat újratöltve – így alakítaná át a NAV ellenőrzéseit a legújabb tervezet

Ez lényeges változás az adóellenőrzések eddigi rendszeréhez képest. Az NVVH nem „NAV-ellenőrként” jár el, de olyan külső kezdeményezőként jelenik meg, amelynek megkeresése az adóhatóság számára ellenőrzési kötelezettséget teremthet.

A már lezárt adóidőszak sem feltétlenül marad az

Az adózók számára talán még jelentősebb az Air. 93. paragrafusának módosítása. Az NVVH kijelölt vezetője ugyanis ellenőrzéssel már lezárt időszak felülellenőrzését is kezdeményezheti. Ez azt jelenti, hogy egy korábbi NAV-vizsgálattal érintett és ellenőrzéssel lezárt időszak – meghatározott körülmények között – ismét az adóhatóság vizsgálatának tárgya lehet.

Az új szabályozás hátterében különös szerepet játszhatnak azok a szakmai körökben régóta keringő „városi legendák”, amelyek szerint előfordulhatott, hogy a NAV egyes indokoltnak tűnő ellenőrzéseket nem indított meg, vagy a megindított vizsgálat adómegállapítás nélkül zárult. Ennek azért lehet komoly jelentősége, mert az adóellenőrzés során a NAV-nak kell állást foglalnia például abban is, hogy egy számlázott gazdasági esemény ténylegesen megvalósult-e, vagy az ügyletet, illetve a számlát fiktívnek kell-e minősíteni.

Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy felülellenőrzés alá kerülhet egy olyan, korábban ellenőrzéssel lezárt időszak, amelyben a NAV az áfalevonási jog gyakorlását nem kifogásolta, és ezért adókülönbözetet sem állapított meg. Vagyis az NVVH kezdeményezése nyomán ismét vizsgálat tárgyává válhat például az is, hogy a számlák mögött ténylegesen megvalósult-e a gazdasági esemény, történt-e adókijátszás, illetve a számlabefogadó tudott-e az adókijátszásról, vagy a tőle elvárható intézkedések megtétele mellett tudhatott-e arról.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN rávilágítunk arra, hogy

• az NVVH a végleges NAV-döntésekre is hatással lehet,
• a súlyosítási tilalom sem minden esetben jelent védelmet,
• az NVVH a cégeljárásokban is megjelenik.