adozona.hu
Feketefoglalkoztatás – mit tehet a munkáltató, ha lebukott?
//adozona.hu/munkajog/Feketefoglalkoztatas_munkaltato_birsag_lebu_LD58QL
Feketefoglalkoztatás – mit tehet a munkáltató, ha lebukott?
Ha egy társaság feketén foglalkoztat munkavállalót, és a hatóság emiatt megbírságolja, akkor meddig szerepel a céginformációban a társaság mint feketén foglalkoztató cég, és mit tehet azért, hogy töröljék a negatív információt? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
1. Ha adóhatósági oldalról vizsgáljuk a kérdést, a válasz a következő:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 265. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzétételével kapcsolatosan:
(1) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik vagy amelyek tekintetében végleges közigazgatási vagy jogerős bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek.
Az e bekezdés szerinti adatok mellett az állami adó- és vámhatóság a honlapján a jogsértést megállapító határozat keltét, véglegessé válásának napját, közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válásának napját is nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait – feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el – a közzétételtől számított két év elteltével törli.
E bekezdés nem alkalmazható azon adózók esetében, amelyek vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabását a 225. § (4) bekezdése alapján mellőzte.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg nyilvánosságra hozza, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) kormányrendelet szerint mely adózók nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.
Utalni kívánok még a (4) bekezdésre is, amelynek értelmében az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató erre vonatkozó, naptári évenként legfeljebb egy alkalommal benyújtott kérelmére törli az (1) és (2) bekezdés szerinti közzétételi listáról a közzétett adatokat, ha a közzététel alapjául szolgáló határozat szerint a foglalkoztató legfeljebb öt fő alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a kérelmet elbíráló határozatban kiszabott, közzétételt kiváltó bírságot esedékességig befizeti. A közzétételt kiváltó bírság mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese.
2. Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szempontjából vizsgáljuk a kérdést, a válasz:
A 115/2021. kormányrendelet 20. § (1) bekezdése szerint az államháztartásról szóló törvény alkalmazása szempontjából nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének többek között az, aki nem tett eleget az adózás rendjéről szóló törvényben vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségének és emiatt a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, az állami adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges – közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtotta.
| Az Adózóna korábbi írásait egyszerűsített foglalkoztatás témakörben itt olvashatja el. |
A (3) bekezdés értelmében a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei teljesülésének megállapítása alapjául szolgál az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó irat.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) 11. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat a jogszabálysértést megállapító határozat véglegessé válásakor, közigazgatási per esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon rögzíti a hatósági nyilvántartásában.
A 21. § lényege pedig az, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az általa vezetett nyilvántartás adataiból a jogszabálysértést elkövető, végleges – közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható határozatban munkaügyi bírsággal sújtott foglalkoztatókra vonatkozó, az Fftv. 11. § (4) bekezdése szerinti adatokat a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hivatalos honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.
A hatóság a honlapján nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló végleges határozatának végrehajthatóvá válásától vagy – közigazgatási per esetén – a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli a honlapjáról.
A 22. § alapján itt is rövidíthető a két év, ugyanis a foglalkoztató naptári évenként egy alkalommal jogosult kérni, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság – a harmadik országbeli állampolgárnak a munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása miatt kiszabott munkaügyi bírság kivételével – a nyilvánosságra hozatali időtartam leteltét megelőzően törölje a közzétett és végrehajtott határozattal kapcsolatos adatokat a honlapjáról, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg teljesíti a rendeletben meghatározott befizetést.
Ennek a befizetésnek a mértéke a nyilvánosságra hozatallal érintett határozatban kiszabott munkaügyi bírság összegének a háromszorosa, de legalább a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatottak száma és a kérelem benyújtása napján hatályos minimálbér szorzatának a háromszorosa.
Hozzászólások (0)