Ekáerszámkérés elmulasztásának következménye

Megosztás Tetszik

A vállalkozás az egyik fuvarnál (adminisztrációs hiba miatt) nem kért ekáerszámot. Nem akartak csalni, de ez történt. Az árut már lerakodták, el is adták (romlandó áru, gyümölcs), eddig nem vette észre senki, hogy nem volt ekáerszám. Mit lehet ilyenkor csinálni, lehet ezt a mulasztást valahogy pótolni? Több mint 15 napja történt. Olvasói kérdésre Tüske Péter vámszakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az ekáerrendszer jogszabályi hátterét adó egyik hatályos rendelkezés sem ad lehetőséget a gazdálkodónak korábbi bejelentései módosítására, vagy akár egy hosszabb időszak önrevíziójára. 

Ugyanígy egy elmaradt bejelentést sem lehet úgy pótolni, hogy annak ugyanolyan joghatása legyen, mintha az valós időben megtett bejelentés lett volna. Ennek oka, hogy a hatóság az ekáer-bejelentéseket a szállítmányok és áruk mozgásának valós idejű nyomonkövetésére használja – többek közt annak érdekében, hogy szükség esetén azonnal be tudjon avatkozni egy jogsértő cselekménybe –, így az ekáer-köteles áru magyar adóterületen belüli mozgását egy mindenkor valós adattartalommal bíró ekáer-bejelentésnek kell kísérnie. 

Az ekáerszám nélkül közlekedő nagyobb szállítmányokat nagy eséllyel az útdíj ellenőrző kapun történő áthaladást követően meg is állítják ekáer-ellenőrzésre, így már útközben fény derül a hiányosságra. 

Önöknél ez nem történt meg, azonban a hatóság a gazdálkodó bejelentéseit – így ezt az úgynevezett "nem megtett" bejelentést is  – elévülési időn belül bármikor ellenőrizheti. 

Annak érdekében, hogy a gazdálkodó egy utólagos ellenőrzés során a hatóság előtt bizonyítani tudja, hogy az ügyben jóhiszemű és jogkövető gazdálkodóként kívánt volna eljárni, de az ekáer-bejelentést adminisztrációs hiba folytán nem tette meg, javaslom egy az eset körülményei leíró, „házi” jegyzőkönyv felvételét. 

Ezzel egyidejűleg javaslom egy pótlólagos ekáer-bejelentés elkészítését (a forgalmi irány függvényében a feladás, vagy az érkezés dátuma természeten már nem adható meg helyesen). 

Ez az intézkedés azonban nem teszi semmissé azt a tényt, hogy nem jogszerűen jártak el, azaz, hogy nem készült valós idejű bejelentés, azonban egy ellenőrzés során a hatóság figyelembe veheti a bírság mértékének meghatározásánál (a bírság mértéke az ekáer-köteles, de hibásan, vagy nem bejelentett áru értékének maximum 40 százalékáig terjedhet, de annak mértékét az eset egyedi körülményeit és a gazdálkodó jogkövető magatartását figyelembe véve fogják meghatározni). 

Ugyanígy javasolt eljárni amennyiben a szállítmány Magyarországra történő megérkezését követően válik nyilvánvalóvá, hogy az áru adatai nem egyeznek a bejelentés adataival. Ekkor érdemes a bejelentést még az úgynevezett „lezárás” (áru megérkezési idejének megadása) előtt módosítani a helyes adatokra, még annak ellenére is, hogy valós időben nem volt megfelelő az eredeti bejelentés.

Tény, hogy ez esetben szankciókat vonhat maga után a bejelentés, azonban a NAV eljárási gyakorlata ismeretében a szankció mérséklésében jelentős szerepet játszhat ez az ügyféli magatartás.