A nap kérdése: kötelesek vagyunk ellenőrizni, hogy partnerünk benyújtotta-e az áfabevallását vagy sem?

Megosztás Tetszik

Mit tegyen egy vállalkozás, ha kiderül, hogy a partnere évek óta nem nyújt be áfabevallást? Köteles-e mindenki a NAV oldalán megnézni, hogy a partner adott-e be áfabevallást vagy sem? Miért érdeklődik a NAV ezen ellenőrzés meglétéről az áfabevallást elmulasztó céggel kapcsolatban álló vállalkozásoknál? Olvasói kérdésre Kocsis Zoltán a Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda közgazdásza válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: NAV-tól nyilatkozattételre kaptunk felhívást. Egy beszállítónkat ellenőrzi, akiről mint kiderült 2018. 07. 03. óta nem nyújt be áfabevallást. A kérdéssorban szerepel az is, hogy ellenőriztük-e a beszállítót az áfabevallás benyújtását elmulasztó adózók adatbázisában. Kérdésünk az, hogy ezt meg kell-e tenni, illetve ha ilyen számla után levontuk az áfát, amit az alvállalkozó felé mi kiegyenlítettünk, akkor hibáztunk-e. Másik kérdésem az, ha olyan ügyfél felé állítunk ki számlát, aki nem nyújt be áfabevallást, ott mi a teendő? Ugye mi azt az áfát befizetjük.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az áfalevonhatóság esetében egy adóellenőrzés során azt kell bizonyítanunk, hogy nem volt és nem is lehetett arról tudomásunk, hogy adókijátszásban veszünk részt, annak részesévé válunk. Megfordítva: ahhoz, hogy a NAV elvitassa a levonási jogunkat, azt kell bizonyítania, hogy tudtunk vagy tudnunk kellett arról, hogy adókijátszás részesei vagyunk.

A megfelelő (tartalmi és alaki) követelményeknek megfelelő számlán kívül fontos, hogy a gazdasági esemény a valóságban is megtörténjen és az a felek között történjen meg.

Éppen ezért kell először is arról megbizonyosodnunk, hogy valóban azzal a partnerrel állunk gazdasági kapcsolatban, aki a számlát kiállítja. (Tehát nem csak hoz egy számlát ismerőstől vagy ismeretlentől.) Ezenkívül fontos kérdés, hogy valóban létező és adószámmal rendelkező legyen a partner.

Az adóhatóság a tudattartalmunk vizsgálata miatt rengeteg kérdést szokott feltenni a partnerrel és a gazdasági eseménnyel kapcsolatosan. Honnan ismertük meg a céget, kivel álltunk kapcsolatban, voltunk-e a társaság székhelyén, telephelyén, hogyan történt pontosan a teljesítés, hogyan ellenőriztük a partnert, stb.

Mivel egyre több adatbázis elérhető, ezért nagyobb volumenű ügyletek esetében mindenféleképpen érdemes legalább a cégnyilvántartás, elektronikus beszámoló portál és a NAV-os adatbázisok ellenőrzése (adóalanyiság, végrehajtás, bevallás, illetve beszámolóbenyújtási kötelezettég teljesítése, létszámadatok) és amennyiben itt esetlegesen problémákat észlelünk a partner ilyen irányú nyilatkozatának kikérése, hogy ez miért van. Ettől függetlenül nem vagyunk se végrehajtó szerv, se olyan szervezet, aki kikényszerítheti a bevallások, beszámolók benyújtását, adókötelezettség megfizetését.

A kérdésre visszatérve az, hogy 2018. július 3-a óta (amely dátum alapvetően nehezen értelmezhető áfa szempontból, mivel általában – munkaszüneti napoktól függően – a hónapok 20. napja a határidő ezen bevallások benyújtására) nem nyújt be áfabevallást, a hivatkozott NAV-adatbázisból nem deríthető ki, mivel az azokat az adózókat tartalmazza, akik több mint 2 hónap áfa bevallásával vannak késésben. Ezzel kapcsolatosan pedig tapasztalatból azt tudom mondani, hogy sokszor ennek észszerűen magyarázható okai lehetnek a gyakorlatban, attól függetlenül, hogy mindenkinek kötelezettsége az adóbevallás határidőben történő benyújtása, viszont azzal történő késedelembe esés egyáltalán nem jelent adókijátszást.

Tehát álláspontom szerint, amennyiben mind a két fél által bizonyíthatóan létrejött az ügylet és egyéb körülmények nem utaltak adókijátszásra, akkor levonható az áfa. Amennyiben mégis kockázatosnak ítélnék meg az áfa levonását, adóellenőrzés elrendeléséig önellenőrzéssel módosítható az adóbevallás. Szükség esetén akár részletfizetés, fizetési halasztás is kérhető az így esetlegesen keletkező áfafizetési kötelezettségre.