A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2023-ra kockázatelemzésen alapuló módszerrel és a gazdasági trendekhez igazodva célzottan határozta meg az ellenőrzések irányait. A NAV az adókijátszásra specializálódott szektorokat és tevékenységi köröket a rendelkezésére álló adatvagyon és a nemzetközi információcserével érkező adatok folyamatos elemzésével azonosítja.
Mit tegyen egy vállalkozás, ha kiderül, hogy a partnere évek óta nem nyújt be áfabevallást? Köteles-e mindenki a NAV oldalán megnézni, hogy a partner adott-e be áfabevallást vagy sem? Miért érdeklődik a NAV ezen ellenőrzés meglétéről az áfabevallást elmulasztó céggel kapcsolatban álló vállalkozásoknál? Olvasói kérdésre Kocsis Zoltán a Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda közgazdásza válaszolt.
Az Európai Unióban az adójogszabályok meghozatala nemzeti hatáskörben van, ugyanakkor törekvés az is, hogy biztosítsák a piaci szereplők azonos feltételek közötti működését. A márciusban elfogadott új irányelv célja, hogy az összes digitális platformra egységesen ugyanazok az adatszolgáltatási előírások vonatkozzanak, és az adóhatóságok közötti adatszolgáltatás a már bevált információcsere-mechanizmussal valósuljon meg. Cikkünk a DAC 7 legfontosabb elemeit ismerteti.
Az Európai Unió Bírósága ma annak nyomán hozott ítéletet, hogy a Jalsovszky által képviselt Krakvet nevű lengyel társaság korábban beperelte a magyar adóhatóságot. Az Európai Unió Bírósága újfent megerősítette, hogy hol húzódik a határ az adókijátszás és a jogszerű adótervezés között. Ez a magyar adóhatóságot is eddigi gyakorlata újragondolására késztetheti.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tapasztalatai alapján a személy- és vagyonvédelmi szektorban jellemző a számlázási láncolatokkal elkövetett adókijátszás, adóelkerülés. Ennek leggyakoribb formája, hogy az áfaszabályok kijátszásán túl a vagyonőrök foglalkoztatása után nem fizetik meg a közterheket.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők elfogadták a parlament pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás feltárására és megelőzésére létrejött úgynevezett PANA-bizottságának 211 ajánlását.
Milyen intézkedéseket tegyen a számlabefogadó, ha adókijátszás gyanújára utaló körülmények merülnek fel? Mi az, ami a szokásos üzleti gondosság körében minden esetben elvárható az adóalanytól? Milyen eszközök segítik a tájékozódást? A NAV megmondja.
Mikor tagadható meg a számlabefogadó adólevonási joga? Mely objektív körülmények alapján állapítható meg, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna: adókijátszásban vesz részt? Mikor kell a számlabefogadót az adókijátszás résztvevőjének tekinteni? A NAV erről szóló útmutatóját ismertetjük.
Új útmutatót jelentetett meg a NAV az áthárított általános forgalmi adóra vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról. A 3012/2017. számú útmutató 2017. augusztus 4-étől érvényes.
A gazdasági esemény nem a számlákban szereplő felek között valósult meg, adóellenőrzéskor a NAV megállapította, hogy a számlabefogadó tudott, illetve tudnia kellett volna az adókijátszásról, ezért adókülönbözet megfizettetése mellett bírsággal is sújtotta az adózót. Az ügy a Kúrián kötött ki.
A munkát ténylegesen elvégző személyek és a számlabefogadó között munkaviszony fennállása nem állapítható meg, ha a jogviszonyt polgári jogi elemek határozzák meg – szögezte le a Kúria a Kfv.VI.35.625/2016. számú adójogi jelentős ügyben. Ugyanakkor azt is megállapította a Kúria, hogy a szerződő vállalkozásnak tudnia kellett volna arról, hogy adókijátszásban vesz részt, ezért nem gyakorolhatja áfalevonási jogát.
A jövő hétfőn összeülő Országgyűlés napirendi pontjai között szerepel az adóelkerülés megakadályozását segítő nemzetközi egyezmény jegyzőkönyvének kihirdetése.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték