hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Amit az adóellenőrzésről tudni kell: ki járhat el az adózó nevében?

  • adozona.hu

Az adóellenőrzésről szóló sorozatunk következő részében azt vizsgáljuk, hogy az ellenőrzés alá vont részéről kik lehetnek az eljárásban részt vevők, kik képviselhetik az a feleket, és a képviselők igazolására milyen szabályok vonatkoznak. Az adóellenőrök az adóhatóságot nem képviselik, hanem annak nevében járnak el, esetükben a képviselet fel sem vethető.

Lássuk, kik jogosultak a hatóság nevében eljárni az ellenőrzés során: az ellenőrzést azok a revizorok (adóellenőrök) végezhetik, akik névre és a konkrét ügyre szóló megbízással rendelkeznek az adóhatóság részéről. Ne feledkezzünk meg az általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőrökről, akik bizonyos, az első cikkben részletezett ellenőrzéseket végezhetnek.

Az előző cikkben szó volt a megbízólevéllel rendelkező adóellenőrök személyének azonosításáról. Sajnos közhiteles formában nem kerül közzétételre az adóhatóság szervezeti felépítése, és a szervezeti egységek vezetőinek a neve, így nem ellenőrizhető, hogy egy adott megbízólevelet a megfelelő hatáskörrel rendelkező személy írta-e alá.

Súlyos eljárási hiba, ha a megbízólevélen kívüli adóhatósági személyek (például jogász, vezető) is részt vesznek az ellenőrzésben.

De kik azok, akik az ellenőrzés alá vontak részéről részt vehetnek az eljárásban? Lehetnek:

• személyesen önmaga,
• törvényes képviselő: törvény, jogszabály rendelkezésén vagy jogszabályi felhatalmazás alapján a bírósági vagy a hatósági rendelkezésen alapul. Ide értve a jog által meghatározott szervezetek (jogi személyek, és jogi személyiség nélküli szervezetek) belső rendjében meghatározott képviselőt is. Fajtái:

- Jogszabályi rendelkezés alapján létrejött képviselő: jogszabályi rendelkezésen alapul és minden további nélkül létrejön, és a képviselet elfogadása harmadik személyek részére kötelező. (Például a családjogi törvény alapján a kiskorúak törvényes képviselője a szülő, vagy a Polgári törvénykönyv alapján gondnokság alá helyezett személyek törvényes képviselője a gondnok); 
- Bírósági, hatósági rendelkezésen alapuló képviselő: a hatósági rendelkezés jogerőssé válása után harmadik személyek kötelesek a képviselet elfogadására. (Például az ügyeinek vitelében akadályozott személy számára a gyámhatóság által kirendelt gondnok, vagy az ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél számára a közigazgatási hatóság kérelmére a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok);
- Szervezeti képviselő: a képviseleti joga a szervezetet létesítő jogszabályon, határozaton vagy jogszabály felhatalmazása alapján hozott szervezeti szabályzaton (alapszabály, alapító okirat, társasági szerződés, stb.) vagy kijelölésen (például tulajdon-közösség, hasznosító-közösség) alapul. A jogalkotó (ide értve a létesítő okirat elfogadóit is) általában, anélkül, hogy megnevezné, kimondja, hogy a szervezetet ki(k) képviseli(k).  Például korlátolt felelősségű társaságot az ügyvezető jogosult a képviselni. A konkrét képviselő személyét, az arra jogosultak határozzák meg (választják, kijelölik, stb.) Példánkban: az ügyvezetőt a taggyűlés választja;
• Jogügyleten alapuló képviselő: a képviseleti joga jogügyleten (megbízás, meghatalmazás) alapul.

Jogszabályi rendelkezés alapján létrejött képviselő az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) alapján a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely kizárólagosan képviselheti a külföldi vállalkozást.

A felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerülő cégeket a felszámoló vagy a végelszámoló képviseli. Amennyiben a felszámoló vagy végelszámoló cég, meg kell határozni azt a természetese személyt, aki személyében végzi a feladatot.

A továbbiakban áttekintjük a szervezeti képviselőkre vonatkozó szabályokat ( a következő cikkben pedig a meghatalmazással rendelkezőket vizsgáljuk).

Az ellenőrzési eljárás során a szervezeti képviselők személyazonosságát és képviseleti jogosultságát az adóhatóság ellenőrzi. A képviseleti jogosultság ellenőrzését illetően a helyzet bonyolult. Bár az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) előírja, hogy a szervezeti képviselő adatait és annak változását be kell jelenteni, de ennek az adóhatóság nem mindig tud érvényt szerezni. Ennek oka, hogy nem minden szervezet adatai vannak közhiteles nyilvántartásban, illetve a közhiteles nyilvántartásokba történő adatfelvétel költséges, amit az érintettek igyekeznek megtakarítani. Sok nyilvántartás nincs jogszabályi rendelkezés alapján kapcsolatban az adóhatóság nyilvántartásával.

Tekintsük át a különböző szervezeti formákat, és a képviselői jogállás igazolására vonatkozó szabályokat.

Cég az a jogalany, amely üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jön létre. Formái: gazdasági társaságok (nyrt, zrt, kft, bt, kkt), egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet, lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, végrehajtó iroda, közjegyzői iroda, külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye.

Más jogi személyek: társadalmi szerv (például egyesület szövetség, párt, szakszervezet), alapítvány, köztestület (például kamara), költségvetési szervek (önkormányzat, közigazgatási szerv, stb.), egyház, egyházi jogi személy, ügyvédi iroda.

A képviselet igazolására az adóhatóság felhasználhatja a saját adatbázisát, amely cégek esetén kapcsolatban áll a cégbírósági nyilvántartással. Más jogi személyek esetén a jogi személyeket nyilvántartó bíróság, hatóság vagy kamara hivatalos igazolása lehet erre alkalmas.

Az aláírási címpéldány, amelyet közjegyző készít, tartalmazza a cég vagy jogi személy azonosító adatait, a nevében eljárni jogosult adatait, és aláírás mintáját. Cégek esetében mód van arra, hogy a cég alapdokumentumát vagy annak módosítását készítő ügyvéd készítsen aláírás-mintát.

A jogi személyeket és cégeket szabályozó jogszabályok nem írják elő aláírási címpéldány vagy aláírás-minta kötelező elkészítését. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény is csak annyit ír elő, ha benyújtottak címpéldányt, akkor annak megfelelően kell aláírni. Kötelezően nem kell benyújtani.

Az adóhatóság ennek ellenére általában kéri, hogy a képviselő mutassa be az aláírási címpéldányát.
 
Az Art. meghatározása szerint egyéb szervezetek: a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (ezeket a cégek között tárgyaltuk), az egyéni cég, a szakcsoport, a polgári jogi társaság, a társasház, a társasüdülő, a társasgarázs, az építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés (például: az áfa-csoport, az együttműködő közösség, az ingatlanhasznosító tulajdonközösség, stb.).
Szervezeti képviselőjük a rájuk vonatkozó jogszabály alapján kerül meghatározásra. A tulajdonközösség esetén elfordulhat, hogy a résztvevők nem tudnak megegyezésre jutni, hogy melyikük képviselje azt. Erre az esetre az Art. felhatalmazza az adóhatóságot a képviselő kijelölésére. A képviselő jogállásának igazolását nehezíti, hogy az egyéb szervezeteknek nincs egységes nyilvántartása, sőt a polgári jogi társaság társasági szerződésére sem ír elő kötelező írásbeli alakot a polgári jog.

Logikailag előfordulhat, hogy egy nem természetes személy képviseletére egy másik nem természetes személy a jogosult. A képviseleti jogosultságok láncán egyszer el kell jussunk egy természetes személyhez, akit személyében be lehet vonni az eljárásba.

Magánszemélyek közé soroljuk az egyéni vállalkozókat is. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában az egyéni vállalkozóval egy tekintet alá esik: közjegyző, egyéni ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, önálló bírósági végrehajtó, magán állatorvos, azonban az Art. alapján ez nem áll fenn. Esetükben a szervezeti képviselet fel sem vetődhet, ők vagy személyesen járhatnak el, vagy jogügyleten alapuló képviselet keretében képviseltethetik magukat.

A cikksorozat előző részeiben szó volt az eljárás során a személyazonosításról, ami alatt mindig két természetes személy kölcsönös azonosítását értettük. Most a szervezeti képviselő szerepének azonosításáról szóltunk. A továbbiakban részletesen kitérünk a jogügyleten alapuló képviseletre, és a képviselő államilag ellenőrzött kompetenciájára.

Kenyeres Sándor
regisztrált okleveles adószakértő

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bankkártyás vásárlás számla nélkül

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

A számlatulaj másik bankszámlájára utaltam

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Adószámos magánszemély tevékenységi körök

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink