Mit, mikor és hogyan ellenőrizhet az adóhatóság? Összefoglaltuk

Megosztás Tetszik

Azt mindenki tudja, hogy létezik adóellenőrzés, azok száma azonban már kevesebb, akik azzal is tisztában vannak, hogy milyen típusú ellenőrzéseket folytat az adóhivatal, kiket érinthet a vizsgálat, s mi módon zajlik egy ilyen dolog. Cikksorozatot indítunk, amelyben az ellenőrzéssel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtjük össze.

Az adóellenőrzésekről indított sorozatunk bevezetője ez az írás.  Az adózás rendjéről szóló törvény  (továbbiakban: Art.) rendelkezik az adóellenőrzés indokáról és céljáról. Eszerint az indoka az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása, hasonlóan a költségvetési csalás tényálláselemeihez.  A célja, pedig az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása.

Az ellenőrzés alá vonhatók személyi köre kiterjed az adózókra és az adózásban részt vevő más személyekre (ilyenek például az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezettek, vagy adózó tartozásáért mögöttes felelősök vagy kezesek).

Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.

A fenti általános elveket részletszabályokon keresztül bontja ki a jogalkotó. A továbbiakban az egyes részletszabályokat vizsgáljuk. Kitérünk arra, hogy pontosan mit tartalmaznak a szabályok, és ezekkel kapcsolatban esetleg milyen helytelen gyakorlat  alakult ki.

Az ellenőrzés alá vontak gyakran merevnek, személyeskedőnek és rosszindulatúnak tartják az eljárást. Az adóellenőrök viszont gáncsoskodónak, eljárást akadályozó magatartásúnak és rosszhiszeműnek látják az adózókat. Az igazság valószínűleg valahol középen van. A cikksorozatban elsősorban a normákat ismertetjük, az írott szabályok alapján. ami lehet, hogy akár az adózói, akár adóhatósági oldal rosszallását váltja ki. A cikksorozat célja azonban a norma ismertetés, nem pedig állásfoglalás.

Az ellenőrzés során az adóhatóság feleslegesen nem veheti igénybe az adózó idejét, visszaélésszerűen nem gyakorolhatja a jogait, ezért újból ellenőrizni ugyanazt az adónemet és időszakot csak indokolt esetben lehet. A jogbiztonságot szolgálja, hogy egy ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozóan ismételt ellenőrzés végzését csak igen szűk körben teszi lehetővé a jogalkotó. 

Az ellenőrzés fajtái

Az ellenőrzések közül az állami garancia beváltásához kapcsolódó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés az egyetlen ellenőrzés fajta, amely ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt. Ezt az adóhatóság elvégezheti egyszerűsített formában is, ami azt jelenti, hogy a bevallási és a befizetési adatokat összeveti más rendelkezésére álló adattal.

Az ellenőrzési eljárásnak kötött koreográfiája van. Az eljárási szabályok merevek, bizonyító ereje csak az eljárási szabályok betartásával megszerzett bizonyítékoknak van. Az eljárásban résztvevők körét mind az adóhatóság, mind az ellenőrzés alá vont részéről szabatosan meghatározza a törvény.
Már-már a francia udvari etikett szertartásosságával határosak a szabályok.

Az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés, mint a neve is mutatja, az állami garancia érvényesítése előtti kötelező ellenőrzés. Az állami garanciát érvényesíteni valamelyik hitelintézet fogja, amely hitelt nyújtott és a hitelezett helyett az államnak kell helytállnia. Ilyen például valamilyen agrárcélra felvehető  garantált hitel. Az ellenőrzés célja, hogy költségvetési forrásból ne lehessen jogosulatlanul igénybe venni pénzeszközöket. Nem lehet rá megbízólevelet kibocsátani, és ismételt ellenőrzés keretében újra vizsgálható, valamint az ellenőrzési körbe a hitelintézet mellett a fizetésképtelen hitelezett is bevonható. Amennyiben, az igényelt teljes összeget az állam nevében a NAV ellenőrzötten kiutalta, fellebbezésnek helye nincs.

Az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzés egyes eljárási cselekményekkel, vagy vagyonszerzéssel illetékkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését vizsgálja. Ebben az esetben fogalmilag kizárt az ellenőrzéssel lezárt időszak. Tekintettel arra, hogy az illeték kiszabás bejelentésre indul, az elévülésre is speciális szabály vonatkozik. Nevezetesen: az elévülés nem az illetékköteles esemény bekövetkeztétől, hanem attól a naptól kezdődik, amikor a hatóság tudomást szerez erről az eseményről.

Az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés során az adóhatóság a bejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó, illetve adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrzi. Általában helyszínen (az adózó székhelyén, telephelyén stb.) végzik. Kapcsolódó vizsgálatok esetén tipikus ez a fajta adóellenőrzés, amit általában a hivatali helyiségben végeznek.  Hibák, hiányosságok megállapítása esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását, határidő előírásával, az ellenőrzés megállapításairól hozott határozatába foglalja az adóhatóság. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabásáról is rendelkezhet. A megállapítások alapján elrendelheti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést.

Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során az adóhatóság a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően is adatokat gyűjt, vagy helyszíni ellenőrzést végez. Módszerei lehetnek: a próbavásárlás (számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése), pénztárrovancs (pénzkészlet megállapítása), leltározás (a készletek eredetének, nyilvántartásának ellenőrzése), szabályzat ellenőrzés (pénzkezelési szabályzat, számviteli politika), a vállalkozás körülményeinek rögzítése, a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazása jogszerűségének vizsgálata. Súlyos hiányosságok esetén az adóhatóság elrendelheti a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket.

Az ismételt ellenőrzés, pontos elnevezésével, az ellenőrzéssel lezárt időszak ismételt ellenőrzésére speciális feltételek fennállása esetén kerülhet sor:

- Az adózó kérelmére: a feltárt új tény, körülmény esetén, amelyek tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné. Szükséges még, hogy az új adat korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott.

- Az adóhatóság hivatalból: a rendelkezésére álló adatok alapján az ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremtene.

- Utóellenőrzés: az adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja.

- Felülellenőrzés: az adópolitikáért felelős miniszter, az ÁSZ vagy helyi adó tekintetében, az önkormányzat képviselő testülete által elrendelt, amelyet az adóhatóság már vizsgált, vagy NAV elnökének utasítására (az adóellenőrzés ellenőrzése vagy új körülmény, tény fennállásáról az adóhatóság tudomást szerez), állami garancia beváltásával kapcsolatosan új tény merül fel.
.
Az ismételt ellenőrzés során nem lehet a hatósági határozatot megváltoztatni, ha az ügyben már bíróság döntött. Az adózóra nézve terhesebb megállapítást, csak egy éven belül hozhat az adóhatóság, kivéve ha megállapításra kerül ezzel kapcsolatosan bűncselekmény elkövetése.

A továbbiakban részletezzük az előzetes értesítés, az első személyes kapcsolatfelvétel, a képviselet szabályait. Szó lesz a határidők megtartásáról, a helyszíni eljárási cselekményekre, a jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályokról. A jegyzőkönyvi megállapítások szerkezét is logikáját is vizsgáljuk, valamint kitérünk a jogorvoslati lehetőségekre is.

Kenyeres Sándor
okleveles adószakértő