NGM: hét pontban a befektetések ellenőrzésének céljáról – szakértők szerint erős túlzás

Megosztás Tetszik

A kormány célja az államérdek védelme és a lakosság ellátásbiztonságának megerősítése – szögezte le mai közleményében közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely hét pontban tisztázza a befektetés-ellenőrzés kapcsán kialakult helyzetet. A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni – olvasható a hvg.hu mai cikkében.

A rendeletben szabályozott eljárás célja, hogy az összetett és folyamatosan változó geopolitikai környezetben védje az államérdeket, a közbiztonságot, a közérdeket, mindemellett pedig tovább erősítse a magyar lakosság ellátásbiztonságát – ismerteti második pontot az NGM.

A harmadik pont, hogy a hasonló szabályozást bevezető uniós tagállamok száma folyamatosan növekszik: 2022 és 2025 között 8 tagállam vezetett be befektetés-ellenőrzési rendszert, régiós versenytársaink közül többek között Szlovákia, Bulgária és Románia is.

A negyedik pont, hogy míg 2020-ban 62 jogügyletről érkezett bejelentés, addig 2024-ben az ügyek száma 162-re emelkedett. Az ügyletek számának emelkedése, illetve a jogügyletek által igényelt alapos, mélyreható vizsgálatok okán szükségessé vált az eljárási határidő meghosszabbítása. A befektetés-ellenőrzési eljárásban kizárólag külföldi befektető magyarországi székhelyű társaságban történő tulajdonszerzését vizsgálja a kormány.

Az ötödik pont, hogy Magyarország egy nyitott, befektetéscentrikus ország, a régió egyik legkeresettebb befektetési célpontja, találkozási pont, ahol összekapcsolódhat a keleti és nyugati tőke, valamint technológia. A rendelet a tiszta, átlátható és a magyar gazdaságot erősítő befektetéseket támogatja. A lezajlott eljárások 97 százaléka jóváhagyással ért véget.

Utolsó előtti pontként említi az NGM, hogy a tiltó döntést a kormányrendelet alapján kötelező megindokolni. A tiltással végződő ügyletek kapcsán azon túl, hogy a kormány megvédi az állam érdekeit, a jövőben aktívabban kívánja erősíteni a lakosság ellátásbiztonságát. Ennek érdekében a rendelet lehetőséget biztosít a magyar állam javára szóló elővásárlási jog gyakorlására.

A hetedik pont szerint az elővásárlási jog intézménye egyaránt védi az állami érdekeket és az eladó gazdasági társaság érdekeit is: tiltó határozat esetén a magyar állam az eredeti tranzakcióban megállapított vételáron, ugyanazon feltételekkel vásárolhatja meg az üzletrészt. Ezáltal az eladásra kínált vállalat további működése ugyanazokkal a feltételekkel lesz biztosított, mint amelyekkel azt az eredeti vevő vállalta volna – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni. A kormány immár elővásárlási jogot is adott magának – alig értelmezhetően silány jogalkotással. A kormány a tiltás eszközével se nagyon élt eddig, kierőszakolt felvásárlás se nagyon lesz, bár gyanús, hogy az új szabály folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. Közben készül az uniós rendelet, a magyar rendszer napjai meg vannak számlálva – írja mai cikkében a hvg.hu szerzője. Az új, széles körű elővásárlási jogot a módosítás minimum megkérdőjelezhető módon vezette be. A jog ugyanis az után keletkezik, hogy a miniszter megtiltotta a bejelentett ügyletet, s az ezzel semmissé vált. Nehezen értelmezhető, hogy az államnak miképp keletkezik elővásárlási joga egy nem létező ügyletben.

További részletek ITT olvashatók.