Még mindig megéri a céges életbiztosítás?

Megosztás Tetszik

Az utóbbi években kialakult munkaerőhiány miatt a cégek gyakorlatilag versenyt futnak a tehetségek toborzása és megtartása terén.

A munkáltatók a legkülönfélébb előnyökkel próbálják magukhoz csábítani a munkavállalókat: ilyen értékajánlat az alkalmazottakra kötött céges csoportos életbiztosítás is. Bár ennek adómentessége megszűnt, még mindig olyan erős vonzerőt jelenthet a munkavállalók szemében, ami miatt megéri a vállalatoknak ez az eszköz. A munkaerő-csalogató juttatásról és annak adózásáról a LifeRisk életbiztosítás szakértői adnak tájékoztatást.

A céges csoportos életbiztosítás egy olyan béren kívüli juttatás, amellyel a cég támogathatja munkavállalói és családjuk anyagi biztonságát. Ebben a kategóriában kizárólag kockázati biztosítás köthető, vagyis váratlan helyzetekben – legyen az akár haláleset, rokkantság, súlyos betegség – a munkáltató által fizetett biztosítás összegét a munkavállaló, illetve annak családja kapja meg. Akár halálesetről, akár másról van szó, ez az összeg jócskán enyhítheti a családra nehezedő pénzügyi terheket, például a kieső jövedelem pótlásával. A vállalat ezzel egyértelműen kifejezheti elkötelezettségét, gondoskodását munkavállalói felé.

Ami talán még vonzóbb ezekben a konstrukciókban a dolgozók számára, hogy baleseti és egészségbiztosítási elemekkel is bővíthetőek ezek a csomagok. Így balesetek után is térítést kapnak a kedvezményezettek, de olyan magánegészségügyi szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek, amelyeket más esetben nem engedhetnének meg maguknak. (Utóbbi jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az elmúlt évek pandémiás helyzete, amikor is egyre többen fordultak inkább magán szolgáltatókhoz a közegészségügy helyett.)

A csoportos biztosítás előnye az egyénivel szemben, hogy bár kevésbé személyre szabható, de jóval kedvezőbb díjon köthető. Mivel itt úgynevezett kockázatközösségekre kötünk biztosítást, a csoport magasabb és alacsonyabb kockázatú tagjai átlagosan kedvezőbb díjat érnek el ebben a keretben. Röviden: ugyanolyan feltételekkel lesz kedvezményezett egy huszonéves, mint egy 50-60 éves munkavállaló.

Ezzel összefüggésben ráadásul az adminisztráció és a szerződéskötés is könnyebb itt. A biztosító csoportos konstrukciónál ugyanis jóval megengedőbb a biztosítottak egészségügyi állapotával kapcsolatban. Jellemzően megelégszik egy alapvető egészségügyi kérdőív kitöltésével a mindenfajta vizsgálatok helyett.

A konstrukció rugalmasságát az is erősíti, hogy létrehozhatunk akár kisebb alcsoportokat is a biztosítottak között. Ez akkor lehet praktikus, ha szeretnénk másféle csomagot kínálni például a fizikai és az irodai dolgozóknak, vagy a vezetőknek és a kollégáknak. A fizikai dolgozóknak például szélesebb baleseti védelmet vásárolhatunk, de a menedzsmentet is kiemelhetjük nagyobb összegű biztosítással.

Hogy változott a csoportos életbiztosítások adózása?

A fenti előnyök miatt a legtöbb munkáltató kapva kapna a céges csoportos életbiztosítások után, 2019 óta azonban mégis kétszer meggondolják a vállalatok, megéri-e nekik egy ilyen csomag. 2019 január 1-jétől ugyanis már nem adómentes a munkavállalókra kötött csoportos életbiztosítás. Így a biztosítási díjra rakódó adóterhek miatt jóval költségesebb a cégeknek ilyen életbiztosítást kínálni munkatársaiknak.

Korábban a cafeteria rendszer keretében béren kívüli juttatásként adómentesen köthettek a vállalatok csoportos életbiztosítást a munkavállalókra, amíg ennek összege nem haladta meg a mindenkori minimálbér 30 százalékát. Ennek megszűnte óta azonban munkabérként adózik ez után a cég.

Az új felállásban tehát a biztosítás költsége a biztosítási díjból és az arra rakódó adóteherből áll össze. Előbbit három tényező határozza meg:

-       hány munkavállalót szeretnénk biztosítani,

-       hány biztosítotti csoportot szeretnénk létrehozni a munkavállalók között,

-       illetve pontosan milyen biztosítási védelmet és kiegészítő szolgáltatásokat szeretnénk megrendelni.

Az így összeálló díj függvényében alakul a szolgáltatásra fizetendő adó mértéke. Az adózás itt kétféleképpen alakulhat. Az egyik verzió szerint a munkavállaló és a munkaadó közösen, megosztva adózik. Ennek feltétele, hogy egyértelműen beazonosítható legyen, az adott munkavállalóra mekkora biztosítási díj jut. A munkavállalót ebben az esetben 15% SZJA, 10% nyugdíjjárulék és 8,5% egészségbiztosítási járulék terheli, a munkáltatót pedig 15,5% szocho és 1,5% szakképzési hozzájárulás.

A másik lehetőség, hogy a munkaadó teljes mértékben vállalja ennek adóterhét, és csoportos adózásra kerül sor. Legtöbbször ez a megoldás érvényesül, hiszen nehéz pontosan látni, melyik munkavállalóra mekkora díjtétel jut. Ebben az esetben a biztosítási díjat 1,18-cal felszorozzák, és erre számolnak 15% SZJA-t és 15,5% szocho-t.

A LifeRisk szakértői konkrét példán keresztül számolták ki, pontosan milyen adóterhet kell fizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak egyik és másik verzió szerint. Eszerint csoportos adózással a felek összességében kevesebb adót kell fizessenek ugyanarra a szolgáltatásra, mintha közösen fizetnék ezt. A kalkuláció ebben a cikkben olvasható tételesen.

Akármelyik konstrukciót válasszuk is azonban, a céges életbiztosítás meghatározó előnyöket kínál nemcsak a munkavállaló, de a munkáltató számára is. Egyfelől a cég gondoskodó imázsát erősíti egy ilyen értékajánlat, ami miatt sok tehetség választhatja az adott céget más munkahelyekkel szemben. A jó hírnév mellett viszont, ha például egészségügyi biztosítási elemekkel bővítjük a biztosítást, akkor egy-egy baleset vagy betegség után a munkavállaló magasabb színvonalú kezelést és rehabilitációt vehet igénybe. Ennek köszönhetően pedig hamarabb térhet vissza a munkához.

Érdemes megemlíteni egy általános tévhitet is ezen a ponton, nevezetesen, hogy a céges életbiztosítás a nagyvállalatok sajátja. Ez abszolút téves vélekedés. Legyen szó 1000, 10 000, vagy akár csak egy kétfős cégről, minden vállalat élhet ennek előnyeivel. Sőt, gondoljunk bele egy kétfős kft. helyzetébe: hogyan működhet stabilan ez a cég, ha az egyik tag elhúzódó betegség miatt hosszú távra kiesik? Egy jó egészségbiztosítási kiegészítővel esetleg jócskán lerövidíthető ez a nehéz időszak, és a cég hamarabb visszatérhet a normál működéshez.

Megéri a céges életbiztosítás?

Legyen szó az egészségünkről vagy épp a nyugdíjunkról való előtakarékosságról, ma már egyértelmű, milyen fontos az öngondoskodás, hogy biztosítsuk saját és családunk megélhetését, kényelmét. Éppen ezért értékelődik fel egyre inkább a munkavállalók szemében a céges csoportos életbiztosítás is. Hiszen egyre többen látják meg, milyen fontos támogatást jelenthet vészhelyzetben egy akár baleseti és egészségbiztosítási elemekkel megerősített védelem.

A mostani kiélezett munkaerőpiaci versenyben a munkaadóknak is szem előtt kell tartaniuk ezeket az igényeket, hogy sikerrel vonzzák magukhoz a legjobb dolgozókat. Bár a céges életbiztosítások költségterhei az adómentesség eltörlésével jócskán megnőttek, a LifeRisk szakértői szerint a vállalat sikeres működése érdekében továbbra is megéri alkalmazni ezt az eszközt, és így hozzájárulni a munkavállalók biztonságérzetéhez.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Pénzügyek Másképpen közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.