Adótörvény-módosításokról, adókedvezmények megszüntetéséről, a NAV elnökének jogállásáról szavazott az Országgyűlés

  • MTI/Adózóna

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével összefüggésben fogadott el törvényjavaslatokat mai ülésén az Országgyűlés.

Adókedvezmények megszüntetése, bizalmi vagyonkezelők regulázása

Megszavazta a parlament a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló, T/387 számú törvényjavaslatot – 137 igen, 41 nem szavazat és 11 tartózkodás mellett.

A megszavazott törvényjavaslat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettség megvalósítását, ehhez kapcsolódóan a kormányprogramban szereplő vállalások megvalósítását, kormányhatározatban előírt feladatok megvalósítását, Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke jogállásának rendezését, továbbá egyéb technikai módosítás megvalósítását szolgálja.

adózás, adóteher, adónem, adóztatás
Kármán András pénzügyminiszter: 2023-ban 54 adónem létezett Magyarországon, a Tisza célja ennek egyszerűsítése
Forrás: Shutterstock

Megszüntetik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz tartozó adókedvezményeket, a műemléki projektek adóalap-kedvezményét, valamint a kihasználatlanul maradt növekedési adóhitel intézményét.

Kármán András pénzügyminiszter a vitában felidézte: 2023-ban 54 adónem létezett Magyarországon, a Tisza célja ennek egyszerűsítése. Kivezetik például a bevándorlási különadót, amelyet a bevándorlást támogató szervezeteknek kellett fizetni önbevallás alapján, valamint eltörlik a települési adót és az ebrendészeti hozzájárulást is, amelyeket csak néhány önkormányzat vetett ki.

Eltörölte a parlament a szén-dioxid-kvótaadót és a szén-dioxid tranzakciós díjat is, viszont megduplázta a levegőterhelési díjat. Mindezeket követően a kormány Európa legszigorúbb környezetvédelmi szabályozásának megalkotását tervezi.

Megszűnik az egyes kiskereskedelmi vállalatok átalakulására vonatkozó korlátozás, ugyanakkor a kiskereskedelmi adó kulcsai és alapja változatlan marad.

Szintén része a törvénycsomagnak a bizalmi vagyonkezelés szabályozása, ahol a kiskapukat szüntetik meg, illetve a NAV elnök jogállását is rendezik, a pozícióra ki is írtak egy nyilvános pályázatot.

Energetikai vállalások

A képviselők 137 igen szavazattal – 38 nem ellenében és 14 tartózkodás mellett – fogadták el a Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében szereplő, energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról javaslatot.

A javaslat alapján módosul egyebek mellett a villamos energiáról, a magyar építészetről, a bányászatról és az energiahatékonyságról szóló törvény.

A villamos energiáról szóló törvény módosításának célja elsődlegesen a helyreállítási tervben szereplő, a zöld energiára való átállás felgyorsítását célzó energetikai reformok végrehajtásához szükséges, valamint a villamosenergia-tárolók további elterjedését előmozdító rendelkezések elfogadása.

A magyar építészetről, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításának célja a villamosenergia-termelésben a megújulóenergia-részarány növeléséhez szükséges rendelkezések elfogadása.

A bányászatról szóló törvény módosításának célja a Geotermikus Energia Bizottság jogintézményének megszüntetése, mivel a testület működése hosszú távon nem segíti elő kellőképpen a fenntartható geotermikus projektek indítását.

Megszűnik a kriptoeszköz-validálási kötelezettség

Az Országgyűlés 143 igen, 46 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló előterjesztést.

Kapcsolódó cikkük: Követelések és kötelezettségek: fizethetők kriptovalutában?

A törvény a kriptoeszköz-szolgáltatók validálási kötelezettségét és az ehhez kapcsolódó büntető törvénykönyvi tényállásokat (kriptoeszközzel visszaélés és jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása) helyezi hatályon kívül, az indoklás szerint azért, mert a validálás előírása nincs összhangban az uniós joggal.

Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában felidézte, 2025. július 1-jétől vezették be a validálási követelményt a kriptopénzek hagyományos pénzre vagy más kriptoeszközökre való átváltásakor. Az átváltásokat csak egy engedéllyel rendelkező validátor által kiállított megfelelőségi nyilatkozat alapján lehetett végrehajtani, és a szabályozás büntetőjogi szankciókat is bevezetett.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás, a felújítás lelakása

Lepsényi Mária

adószakértő

Ajándékba kapott ingó dolog értékesítése

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink