Amikor az ág is húz: keresőképtelenség a táppénz lejárta után

  • dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez az arra jogosult orvos megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt nem tudja ellátni. Cikkünkben összefoglaljuk a keresőképtelenség eseteit, annak igazolását, kitérve arra, hogy miként kell leigazoltatni a keresőképtelenséget akkor, ha a beteg táppénzre már nem jogosult.

1. Elsőként tekintsük át a keresőképtelenség eseteit!

A keresőképtelenség eseteit a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény részletezi. Ezen törvény 44. §-ában a keresőképtelenség alábbi öt esete különíthető el.

Olvassa el az Adózóna „Minimálbér vagy garantált bérminimum: melyiket veszik alapul a nyugdíjak és korhatár előtti ellátások megállapításánál?”, „Átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei” és a „Minimumjárulék-fizetési kötelezettség: esetek, amikor a munkaviszonyban állóknál is számolni kell vele” című írását!

Keresőképtelen:

  • aki a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, valamint aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, a betegségből eredő keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott;
  • aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni;
  • az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, azaz az orvos keresőképtelennek minősítheti az édesanyát, ha a például a kórházban a csecsemőjét  koraszülött (PIC) osztályon kezelik és az édesanya rendszeresen bejár a gyermekét szoptatni;
  • a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban, illetve saját háztartásában nevelt 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja;
  • aki nem beteg, ugyanakkor közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, az eltiltást, elkülönítést vagy zárlatot az azt elrendelő határozat bizonyítja.

Meg kell említeni, hogy méltányosságból adható táppénz tekintetében keresőképtelen az a szülő is, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a kórházban gyermeke mellett tartózkodik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, miként kell igazolni a keresőképtelenséget, ez visszamenőlegesen mikor és meddig tehető meg, ki és meddig jogosult táppénzre, mi az eljárás táppénz hiánya esetén!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet adózása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Tartós részesedés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 1 2

Együttműködő partnereink