Őszi adócsomag-tervezet – áfát, taót és szja-t érintő változások

Megosztás Tetszik

2023. október 17-én jelent meg a 2024. és 2025. évi adótörvény változtatási javaslatait tartalmazó őszi adócsomag. Az RSM Hungary honlapján a társaságok szempontjából legfontosabb, általános forgalmi adót, társasági adót, szja-t, és egyéb adónemeket érintő, valamint az USA-magyar kettős adóegyezmény megszűnése kapcsán életbe lépő változásokat foglalta össze. Az adócsomag jelenleg véleményezés alatt áll – derül ki az RSM Hungary összefoglalójából.

Az általános forgalmi adót érintő változtatási javaslatok

Online rendezvények teljesítési helye – tervezett hatálybalépés: 2025. január 1.

A klasszikus értelemben vett, adóalanyok részére rendezvényre történő belépést biztosító szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol az adott rendezvényt ténylegesen megrendezik. A törvénymódosítás alapján pontosításra kerül sor fentiek kapcsán, ugyanis, ha a rendezvényen történő részvétel virtuális módon történik, nem alkalmazandó a fenti teljesítésihely-szabály. E szerint a főszabály alapján kell vizsgálni a virtuális események teljesítési helyét.

Pontosítva a vonatkozó rendelkezéseket, a törvényjavaslat alapján az online közvetítés útján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével elérhető rendezvények (online rendezvények) esetében a teljesítés helye, ahol a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

A B2C (magánszemélyeknek történő) rendezvényszervezés kapcsán tehát a teljesítési helyet a magánszemély letelepedettsége határozza meg. Az ilyen típusú jegyértékesítésekről a szervező az Európai Unióban letelepedett vevők esetében, így akár az OSS rendszeren keresztül is benyújthat bevallást, ellenkező esetben be kell regisztrálnia minden egyes tagállamban, amely a fenti vevőkör alapján érintett lehet.

Építési-szerelési szolgáltatások: definíció és bővülő nyilatkozattételi kötelezettség – tervezett hatálybalépés: 2024. január 1.

Az ilyen típusú szolgáltatásokat a módosítás alapján „ingatlanra vonatkozó tevékenység” megnevezéssel látja el az Áfa tv. Ide tartozik az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, bontással történő megszüntetése és rendeltetésének megváltoztatása.

Az ingatlanra vonatkozó tevékenységek esetében az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti, tehát fordított adózás alkalmazandó, amennyiben a tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, és erről a tényről a szolgáltatást igénybevevő adóalany előzetesen és írásban köteles nyilatkozni. Azonban, ha az engedély vagy bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel a szolgáltatás nyújtóját terheli a szolgáltatás igénybevevője felé. Tehát az ilyen típusú szolgáltatásoknál a nyilatkozattétel terhelheti a szolgáltatás nyújtóját is, ha az ő tevékenységéhez kapcsolódik az engedély- vagy bejelentési kötelezettség.

Bővül az egyszerűsített számla alkalmazásának lehetősége – tervezett hatálybalépés: 2025. január 1.

A javaslat szerint kibocsátható egyszerűsített számla egyszerűsített adattartalommal abban az esetben is, ha az alanyi adómentes adóalany állít ki számlát ilyen minőségében.

Áfabevallási kötelezettség: a klasszikus nyomtatványalapú bevallás mellett megjelenik a NAV által készített tervezet és a gépi interfész által benyújtott adatokon alapuló bevallástervezet – tervezett hatálybalépés: 2024. január 1.

Az áfabevallás benyújtási kötelezettségnek az adót önadózással megállapító adóalany a módosítás alapján nem csak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nyomtatvány benyújtása útján, de a NAV által az elektronikus felületen rendelkezésre bocsátott bevallástervezet jóváhagyásával is eleget tehet. Továbbá, az adóalany a NAV által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával is továbbíthatja az áfabevallás bizonylatszintű adatait, és az ezen adatok alapján összeállított bevallástervezetet is jóváhagyhatja gépi úton. Így háromféleképp teljesítheti a bevallási kötelezettségét: nyomtatvány benyújtásával, a NAV által elkészített bevallástervezet jóváhagyásával, illetőleg gépi interfész alkalmazásával a NAV részére továbbított adatok alapján, a NAV által elkészített bevallástervezet jóváhagyásával.

Aki a NAV általi bevallástervezet, vagy a gépi interfészen küldött adatok alapján összeállított bevallástervezet útján nyújtja be áfabevallását, mentesül a belföldi összesítő jelentés benyújtása alól.

Átalakul az alanyi adómentesség keretrendszere – tervezett hatálybalépés: 2025. január 1.

A tervezet alapján a belföldön letelepedett adóalany jogosult a közösség más tagállamaiban is alanyi adómentességet választani, amennyiben az adott naptári évben, illetve az azt megelőző naptári évben is megfelel a kapcsolódó feltételeknek, tehát sem a tagállami árbevétele, sem az uniós árbevétele nem haladja meg a megszabott értékhatárt. A szabályok és feltételek érvényesek a külföldi letelepedettségű adóalanyra is, amennyiben belföldön választana alanyi adómentes státuszt.

Árrés adózás – tervezett hatálybalépés: 2025. január 1.

A belföldön letelepedett viszonteladó használhat árrésadózást akkor is, ha a műalkotást egy viszonteladónak nem minősülő adóalanytól szerzi be közvetlenül. Ennek feltétele, hogy az érintett műalkotás, gyűjteménydarab, vagy régiség viszonteladó részére történő értékesítésére vagy viszonteladó általi importjára a normál adómérték legyen alkalmazandó.

Társasági adó: módosul a kapcsolt vállalkozás definíciója, változás a költségek, ráfordítások elszámolhatóságában

Szűkül a vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások köre

Bővül azon költségek, ráfordítások köre, amelyek nem minősülnek a vállalkozások érdekében felmerülő költségeknek, ráfordításoknak. Az adócsomag-tervezet úgy rendelkezik, hogy főszabály szerint nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak azon kifizetett jogdíj vagy kamat összege, amelyet olyan államokban lévő adóalanyoknak, vagy ott fekvő telephelyeknek fizetnek ki, amelyek illetékessége „adózási szempontból nem együttműködő államban” található vagy olyan államban, amelyekben nincs társasági adó, vagy annak mértéke nem éri el a magyarországi mértéket. Az adózási szempontból nem együttműködő államok körét miniszteri rendelet határozza meg. A változás indoka, hogy a jogalkotó azt feltételezi, hogy a fenti országokban lévő adóalanyok és telephelyek részére fizetett jogdíj és kamat fő célja adóelőny elérése. Amennyiben a jogdíjat vagy kamatot fizető belföldi adóalany valós gazdasági, kereskedelmi előny érdekében fizeti a fenti jogdíjat, kamatot, akkor ezen valós indokot neki kell bizonyítani, az éves adóbevallás határidejéig adott információszolgáltatással. Ebben az esetben a fizetett kamat és jogdíj a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül.

Kapcsolt vállalkozás definíció pontosítása

A Tao tv. bizonyos esetekben úgy rendelkezik, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony már akkor is létrejön, ha az adózó és egy más személy viszonyában közvetlenül, vagy közvetve legalább 25 százalékos szavazatijog-részesedés, tőkerészesedés, vagy nyereség-részesedés áll fenn. Ez a 25 százalékos részarány jellemzően ellenőrzött külföldi társaság, adózási szempontból különálló adózó, vagy tőkekivonást végrehajtó adózó esetében teremt kapcsolt viszonyt. A tervezet szerint ez a 25 százalékos részarányra vonatkozó feltétel már nem csak az „adózó és más személy” vonatkozásában fog kapcsolt viszonyt létrehozni, hanem azon harmadik személy viszonylatában is, amely „az adózóban és más személyben jogosult” közvetlenül, vagy közvetve legalább 25 százalékos szavazatijog-részesedésre, tőkerészesedésre, nyereségrészesedésre.

Ellenőrzött külföldi társaság

A jelenleg hatályos jogszabály szerint a nem ellenőrzött külföldi társaságok tekintetében az adómentes vagy nem adóköteles telephelyekre vonatkozó szabályok az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamainak vonatkozásában érvényesülnek, ha az illető állammal Magyarországnak az adómentességre vonatkozó egyezménye van. A módosítás értelmében ez a szabályozás egyszerűsödik, és mostantól bármely olyan külföldi személy esetében alkalmazható, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. Ezzel a változással a jogszabály kevésbé függ az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményektől, és általánosabb alapelv szerint határozza meg az adómentesség vagy adókötelesség körét.

Kiva: változnak a kivaalanyiság megszűnésének és újraválasztásának feltételei

Kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény

A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezmény személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet.

Kivaalanyiság megszűnése

A jogszabály módosítás tervezete kiegészítené a kivaalanyiság megszűnésére vonatkozó feltételeket azzal, hogy az alanyiság abban az esetben is megszűnik, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, mégpedig a formaváltás napját megelőző napon.

Kivaalanyiság újraválasztása

Az adóalanyiság megszűnésétől számított 2 éven át az adóalanyiság nem választható ismételten. Ez az eddig is hatályban lévő rendelkezés kiegészülne azzal, hogy amennyiben az adóalanyiság a Tao tv. szerint kedvezményezettnek nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósuló átalakulás (egyesülés, szétválás) miatt szűnik meg, akkor az érintett cégnek van lehetősége újból választani az adóalanyiságot. Ehhez az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül bejelentést kell tennie az állami adó- és vámhatóságnál, feltéve, hogy az adóalanyiság újra keletkezéséhez szükséges feltételek fennállnak. Az adóalanyiság ebben az esetben az egyesülés vagy szétválás napját követő nappal lép életbe. Továbbá az ilyen adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában lenne jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség továbbvitelére.

Nemzetközi adózást érintő változások

Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése miatt életbe lépő általános változás

A tervezet rendelkezik arról, hogy a 2024. január 1-jén hatályát vesztő amerikai-magyar adóegyezmény a hatályvesztést követően is alkalmazandó a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított forrásadókra, egyéb adók tekintetében pedig a 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra.

Információcserével kapcsolatos módosítási javaslatok

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos kötelező automatikus információcsere 2024. január 1-jétől egyebek mellett Georgia, Ruanda és Ukrajna viszonylatában is alkalmazandó és több országgal (például Feröer szigetek, Kenya, Libéria, Thaiföld, Ukrajna) bővül az országonkénti jelentésekre vonatkozó automatikus információcsere rendszere is.

Globális minimumadó

Az október 18-án megjelent önálló törvénytervezet alapján 2024. január 1-jétől életbe lépnek a globálisminimumadó-szabályok. A szabályozás kizárólag a legnagyobb – cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó – bevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokat érinti. Ez Magyarországon nagyságrendileg 2-3 ezer vállalkozást fog érinteni.

A minimumadó lényege, hogy amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport adott országbeli effektív adókulcsa nem éri el az elvárt minimum mértéket, azaz a 15 százalékot, úgy kiegészítő adót köteles fizetni.

Magyarországon az effektív adókulcs számításakor az alacsony, 9 százalék mértékű társasági adó mellett a tervezet szerint az iparűzési adó, innovációs járulék, illetve a Robin Hood adó is figyelembe vehető lesz. A tervek szerint a különbözet beszedésére elismert belföldi kiegészítő adóként Magyarország lesz jogosult.

Az első bevallás esedékessége: 2026. június 30. A bevallás elkészítése jelentős adminisztrációs terhet jelent az érintett vállalkozások számára (480 pontos adatszolgáltatási nyomtatvány).

Több címen is érvényesíthető lesz átmeneti, vagy részleges mentesség, illetve az adóalap- és adókedvezmények érvényesítésére feltételek mellett továbbra is lehetőség lesz.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítási javaslatai

Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése miatt életbe lépő szja-változások

A hatályos rendelkezések szerint egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. Ez a szabály azoknak a magánszemélyeknek okozott komoly fejtörést, akik amerikai értékpapírokkal rendelkeztek, annak okán, hogy az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény már csak az idei év végéig alkalmazható. Éppen e befektetői kör miatt születhetett az a módosítási javaslat, hogy ne kelljen ezt a szabályt alkalmazni az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.

Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése indokolhatja azt a módosítási javaslatot is, hogy amennyiben egy ügylet csak amiatt nem minősülhetett volna ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek („ETÜ”-nek), mert a közreműködő befektetési szolgáltató nem EGT-államban és nem olyan államban rendelkezik székhellyel, amely állammal Magyarországnak lenne kettős adóztatást elkerülő egyezménye, akkor ne essen el az ETÜ alkalmazásának lehetőségétől, amennyiben a befektetési szolgáltató OECD-tagállamban működik. Így amennyiben például valaki amerikai befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával, akkor – egyéb feltételek teljesülése esetén –, akkor például a részvények értékesítéséből származó jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet jövőre is, amikor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény az Egyesült Államok és Magyarország között már nem lesz alkalmazható. Így a veszteséget el lehet számolni a nyereséggel szemben, továbbá lehet élni az adókiegyenítés lehetőségével.

Összevont adóalapból érvényesíthető kedvezmények

Azok a 18. életévét betöltött magánszemélyek, akik a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesülnek, a tervezet alapján olyan tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezettnek minősülnek, akik után növelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe.

A 30 év alatti anyák kedvezményét szabályozó paragrafus kiegészül azzal, hogy a kedvezmény érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetnie a

• kedvezményre való jogosultság jogcímét;
• a gyermek nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandóság időszakát;
• a jogosultság kezdő vagy végdátumát, ha a jogosultság nem állt fenn egész évben.

Egyes juttatások adózásának tervezett változásai

A törvényjavaslat alapján a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások kapcsán a közterheket a kifizetőnek a továbbiakban nem a juttatás hónapjának kötelezettségeként, hanem a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell megállapítania.

Az Szja tv. szerint adómentes juttatásnak minősülne a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, valamint üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként juttatott, a törvényben meghatározott borászati termék, azzal, hogy a juttató ezekről a termékekről nyilvántartást vezet melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja.

A javaslat alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül majd évi egy alkalom helyett, három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem.

Egyéb szja-változások

A javaslat szerint módosul előadói, művészeti és sporttevékenység esetén a jövedelemszerzés helye arra, hogy az akkor is a tevékenység végzése szerinti állam a jövedelemszerzés helye, ha a tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik.

Módosul az igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének a napja azokban az esetekben, amikor a szolgáltatás juttatója és a szolgáltatás nyújtója ugyanaz a személy. A javaslat szerint ez az a nap lenne, amikor a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása

A jövőben a munkáltató által fizetett, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján meghatározott közteher szociális hozzájárulási adónak minősülne.

Szociális hozzájárulási adó

A törvénymódosítási javaslat alapján a külföldinek minősülő személynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a járulékalapot képező olyan jövedelme után, amely után nem merül fel járulékfizetési kötelezettség, kivéve az olyan jövedelem, amelynek kifizetése olyan időszakra történik, amelyben biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés időpontjától.

Kiegészül a másik államban biztosított személyek jövedelmét adó alól mentesítő paragrafus azzal, hogy adót kell fizetni az olyan jövedelem után, amelynek kifizetése olyan időszakra történik, amelyben biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés időpontjától.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény módosítása

Kiegészül a járulékalapot képező jövedelem a tevékenység ellenértékeként harmadik ország állampolgára, vagy a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott országlistában szereplő állam állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett jövedelemmel.

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvény módosítása

Kiegészül a törvény azzal, hogy a háztartási munkára foglalkoztatott személy nem minősül társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak.

Egyéb adónemeket érintő változások

Helyi adók

Módosul és kiegészül a helyi adókról szóló törvény azon bekezdése, amely felsorolja, mi számít közszolgálati kötelezettségnek, így mostantól a „különleges jogállású szervek által foglalkoztatottak” jogviszonya is közszolgálati kötelezettségnek számít.

Közművezetékek adója

2024. január 1-jétől a közművezetékes adó már nem lesz hatályos a hírközlési vezetékek tulajdonosaira, vagyis a távközlési vállalkozásokra. 2025. január 1-jétől pedig a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény teljes egészében hatályát veszti.

A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény

A törvény alapján a légitársaságok által fizetett hozzájárulás mértéke kevesebb, amennyiben az utasok végső úti célja a törvényben felsorolt bizonyos államok közé tartozik. A jogszabály tervezet alapján az említett felsorolás kiegészül Izrael Állammal, így mostantól kevesebb hozzájárulást kell fizetni a légitársaságoknak, amennyiben az utasok végső úti célja Izrael Állam.

Reklámadó

A reklámadó törvény módosításának szándéka jelenleg nem szerepel az őszi adócsomagban. Amennyiben a jogszabály tervezet továbbra sem egészül ki a reklámadóra vonatkozó paragrafusokkal, abban az esetben 2024-től újra kell reklámadót fizetni.

Eljárási szabályok változásai

Az adózás rendjéről (Art.) szóló törvény változásai

A jelenlegi szabályok szerint végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés során az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben nem lehetséges észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy ez sok esetben hátrányosan érintette az adózókat, ezért az új törvénytervezet megteremti annak lehetőségét, hogy a jegyzőkönyvvel szemben, annak kézbesítését követő nyolc napon belül lehet észrevételt tenni. A rendelkezés a kihirdetést követő 30 napon lép hatályba és az azt követően indult ellenőrzésekben lehet alkalmazni.

A törvénytervezet 2024. január 1-jétől egységesíti az önkormányzati és az állam adóhatóság által az adótartozással rendelkező személyek közzétételéére vonatkozó értékhatárt.

Az önkormányzati adóhatóság helyi adó vonatkozásában az ötszázezer forintot elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező vállalkozási tevékenységet végző természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet nevét közzé teheti (a jelenlegi szabályozás szerint az értékhatár jogi személy esetén egyszázezer, természetes személy esetén ötvenezer forint).

Az állami adó- és vámhatóság közzéteszi annak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személynek, a csőd- vagy felszámolási eljárás vagy kényszertörlés alatt nem álló, vállalkozási tevékenységet végző jogi személynek vagy egyéb szervezetnek a nevét, elnevezését, amelynek száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a százmillió forintot meghaladja (a jelenlegi szabályozás szerint az értékhatár jogi személy esetén a százmillió forint, természetes személy esetében a tízmillió forint).

Az adóigazgatási rendtartásról (Air.) szóló törvény

A törvénytervezet módosítása egyrészt az áfatörvény tervezett változásához kapcsolódik, amely lehetővé teszi a belföldi adóalanyok számára, hogy az Európai Unió más tagállamában válasszák az adómentességet és erről az érintett adóalanyoknak tájékoztatniuk kell a magyar adóhatóságot. Az adóhatóság a nyilatkozatot tevő adóalanyt egyedi azonosítószámmal látja el és erről az adóalanyt elektronikus úton értesíti.

A fentiekre tekintettel tartalmazza a jogszabálytervezet azt, hogy ha az egyedi azonosítószám megállapítása tárgyában hozott elutasító döntés alapja az adómentesség választásával érintett tagállam által az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatott információ, a döntés ezen részét az adózó az érintett tagállam által biztosított jogorvoslat keretében, az érintett tagállam illetékes hatósága előtt vitathatja. Ha az adózó ezen jogorvoslati kérelmét az állami adó- és vámhatósághoz nyújtja be, az állami adó- és vámhatóság a kérelmet a beérkezéstől számított nyolc napon belül az adómentességgel érintett tagállamhoz átteszi.

A törvénytervezet másrészt kisebb kiegészítéseket tartalmaz, bekerül a jogszabályba egy új ellenőrzési határidő, amely szerint a jogutód adózónál lefolytatandó, a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje százhúsz nap, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott.

Kiegészül az ellenőrzés megindítása azzal a szabállyal, hogy a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést, csomagautomatát érintő helyszíni ellenőrzés az adózó közreműködése nélkül, két hatósági tanú jelenlétében, az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával is megindítható.

Adóvégrehajtás

A jövedelem végrehajtásra vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal a rendelkezéssel, hogy ha az adóhatóság a jövedelemletiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

Számviteli változások

Újrahasznosítható termékek visszaváltási díjával kapcsolatos módosítások

A tervezet több ponton kiegészítené az eddig hatályos jogszabályt az újrahasznosítható termékek visszaváltási díjával kapcsolatban. A javaslat szerint az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kellene elszámolni az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik). Továbbá az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kellene kimutatni ezeknek az értékesített termékeknek a bekerülési értékének részét képező visszaváltási díját, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszakapott visszaváltási díj összegével.