adozona.hu
Kata után mikrogazdálkodói beszámoló? – 3. rész
//adozona.hu/2022_es_adovaltozasok/Kata_utan_mikrogazdalkodoi_beszamolo__3_res_BMCWEB
Kata után mikrogazdálkodói beszámoló? – 3. rész
Tetszik
A korábban kisadózó és a bevételi nyilvántartás „kényelméhez” szokott társaságok számára számos előnyt, de hátrányt is hozhat, ha a mikrogazdálkodói beszámoló mellett döntenek. Cikksorozatunk 3. részében az e beszámolási forma elleni érveket vesszük sorra.
| Az első részt itt, a másodikat itt olvashatja el. |
Azok a könyvelők, akik semmilyen körülmények közt nem “vetemednének arra”, hogy megbízóiknak ezt a beszámolóformát javasolják, többek között azzal indokolják leplezetlen ellenszenvüket a “mikróval” szemben, hogy
• túl sok a részletszabály,
• a kötelező számlakeret-tükör nem ad lehetőséget a vezetői információs rendszer támogatására,
• a vevői követelések értékvesztése, a terven felüli értékcsökkenés és a készletek értékvesztése elszámolására vonatkozóan több bajt okoznak, mint hasznot,
• a bankok hitelbírálói sem szeretik.
Lássuk a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló könyvelői szemmel nézve „nemszeretem” szabályait!
A vevői követelések értékvesztése
A követelések értékvesztésének elszámolására a számviteli törvénytől eltérő, sajátos szabályokat tartalmaz a 398/2012. kormányrendelet: az elszámolás korosítás alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a 200 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések év végi értékelésekor értékvesztést kell elszámolni, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában
• több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében,
• több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében,
• több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében.
A számviteli törvény általános szabályai szerint, a vevői követelések értékvesztéséről az adós egyedi minősítése alapján kell dönteni. Ezzel szemben a mikrogazdálkodói beszámolót készítőknek a fentiek szerint – azaz akkor, ha a vevői követelés értékei és a lejárati idejük eléri a kormányrendelet szerinti összeget és késedelmes napok számát – kötelező az értékvesztés elszámolása.
Úgy is megfogalmazhatnánk ezt, hogy a vevői tartozásokkal kötelező rontani a cég eredményét, akkor is, ha képes lenne tartozását teljes összegben rendezni, és ez a fizetési határidő jelentős túllépése esetében sem kizárt. Ez pedig csökkenti az osztalékra fordítható összeget, a társaságiadó-törvény szerint számított adótehertől függetlenül is (bár természetesen az is megnyirbálja az osztalékkeretet).
A tulajdonosok jövedelem-elvárásain túl az eredmény nagyságrendje (bármekkora is a társasági adó, nagyobb összegű adózás előtti eredményből ennek levonásával nyilván több marad, mint egy eleve karcsú számviteli eredményből) adott esetben fontos lehet banki hitelfelvételnél, esetleg egy pályázatnál, vagy akár a lehetséges üzleti partnerek (lehetnek köztük akár befektetők is) szemszögéből nézve is.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a terven felüli értékcsökkenés elszámolására, a készletek értékelésére, az időbeli elhatárolásokra, valamint a felújításokra, devizás tételekre vonatkozó szabályokat!
• túl sok a részletszabály,
• a kötelező számlakeret-tükör nem ad lehetőséget a vezetői információs rendszer támogatására,
• a vevői követelések értékvesztése, a terven felüli értékcsökkenés és a készletek értékvesztése elszámolására vonatkozóan több bajt okoznak, mint hasznot,
• a bankok hitelbírálói sem szeretik.
Lássuk a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló könyvelői szemmel nézve „nemszeretem” szabályait!
A vevői követelések értékvesztése
A követelések értékvesztésének elszámolására a számviteli törvénytől eltérő, sajátos szabályokat tartalmaz a 398/2012. kormányrendelet: az elszámolás korosítás alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a 200 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések év végi értékelésekor értékvesztést kell elszámolni, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában
• több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében,
• több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében,
• több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében.
A számviteli törvény általános szabályai szerint, a vevői követelések értékvesztéséről az adós egyedi minősítése alapján kell dönteni. Ezzel szemben a mikrogazdálkodói beszámolót készítőknek a fentiek szerint – azaz akkor, ha a vevői követelés értékei és a lejárati idejük eléri a kormányrendelet szerinti összeget és késedelmes napok számát – kötelező az értékvesztés elszámolása.
Úgy is megfogalmazhatnánk ezt, hogy a vevői tartozásokkal kötelező rontani a cég eredményét, akkor is, ha képes lenne tartozását teljes összegben rendezni, és ez a fizetési határidő jelentős túllépése esetében sem kizárt. Ez pedig csökkenti az osztalékra fordítható összeget, a társaságiadó-törvény szerint számított adótehertől függetlenül is (bár természetesen az is megnyirbálja az osztalékkeretet).
A tulajdonosok jövedelem-elvárásain túl az eredmény nagyságrendje (bármekkora is a társasági adó, nagyobb összegű adózás előtti eredményből ennek levonásával nyilván több marad, mint egy eleve karcsú számviteli eredményből) adott esetben fontos lehet banki hitelfelvételnél, esetleg egy pályázatnál, vagy akár a lehetséges üzleti partnerek (lehetnek köztük akár befektetők is) szemszögéből nézve is.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a terven felüli értékcsökkenés elszámolására, a készletek értékelésére, az időbeli elhatárolásokra, valamint a felújításokra, devizás tételekre vonatkozó szabályokat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)