Kata után mikrogazdálkodói beszámoló? – 1. rész

Megosztás Tetszik

A korábban kisadózó és a bevételi nyilvántartás „kényelméhez” szokott társaságok nemcsak az adózásban, de a számvitelben is szeretnének számukra minél kedvezőbb és lehetőleg egyszerűbb megoldásokat. Ilyen lehet a mikrogazdálkodói beszámoló is.

Egy barátom, ha döntést kell hoznia, de bizonytalan abban, mely lehetséges megoldással jár jobban, akkor fog egy füzetlapot, és középen egy határozott vonallal kettéválasztja. A „mellette” és „ellene” oszlopokba sorra beírja, mely érvek tartoznak az egyik és melyek a másik kategóriába, majd ezeket – nem feltétlenül csak mennyiségi, sokkal inkább minőségi szempontból – összegezve határoz a teendőkről. Így dőlt el az is, hogy tanulmányait félbehagyva nem sebész lett, hanem színész. Sok-sok színházi taps és kasszasiker mozifilm (színészként és forgatókönyvíróként jegyzi) igazolja, hogy a módszer működik.

A kata hatálya alól szeptembertől kikerülő társaságoknak is segíthet az érvek és ellenérvek ilyesfajta mérlegelése, nemcsak a társasági adó és a kisvállalati adózás közötti választásban, de abban a döntésben is, hogy a számviteli törvény hatálya alá visszakerülve éljenek-e a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló kínálta lehetőségekkel vagy sem.

Ehhez a döntéshez szeretnék segítséget adni az e beszámolóformához kapcsolódó előnyök és hátrányok bemutatásával. Előtte azonban fontos tisztáznunk, mely feltételek mellett választható egyáltalán a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 9. § (6)–(10) bekezdései írják elő a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételeit. Ennek alapján csak azok a társaságok gondolkodhatnak el e beszámolóforma választásán, amelyek egyszerűsített éves beszámolót állíthatnak össze, és ezek is csak abban az esetben, ha

• nem kötelezettek könyvvizsgálatra, és

• két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a gazdálkodó – akkor sem, ha a fenti paramétereknek egyébként megfelel –, ha a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 14. és 15. pontjában leírt

• befektetési vállalkozás vagy

• pénzügyi holdingvállalkozás.

Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választásának feltételeit jogelőd nélkül alapított vállalkozónál vizsgáljuk, és így az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a az előzőekben bemutatott feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen előnyöket és hátrányokat kell még fontolóra venni a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló kapcsán!