Minimálbér 2021: érdekességek és jogszabályi ellentmondások

Megosztás Tetszik

Több érdekes kérdést is felvet, hogy nem az év első napjától, hanem csak február 1-jétől emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, még azután is, hogy a Pénzügyminisztérium nemrégiben sajtóközleményben többé-kevésbé eloszlatta azt a bizonytalanságot, ami a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. kormányrendelet értelmezhetőségével függött össze.

Kezdjük azzal az ellentmondással, hogy a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) alkalmazásában minimálbéren (illetve adott esetben garantált bérminimumon) a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell érteni. Ezzel szemben a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) vonatkozásában minimálbérnek (vagy garantált bérminimumnak) a tárgyév első napján érvényes minimálbért kell tekinteni (azzal, hogy az adókedvezmények esetében 2021-ben a február 1-jétől hatályos minimálbérből indulunk ki.

Mindez azt jelenti, hogy például február hónapban egy társas vállalkozónak minősülő ügyvezető minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége a következők szerint alakul: 167 400 forint után köteles megfizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 161 000 x 112,5 százalék után köteles megfizetni a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót. Ugyanakkor, ha megváltozott munkaképességű vállalkozóról van szó, a szochotörvény 13. szakasza alapján érvényesíthető adókedvezmény maximuma a 2 x 167 400 forint.

Az ügyvezető azért jó példa, mert e munkakör betöltéséhez nem szükséges szakképesítés, tehát elegendő a minimálbért alapul venni. Érdekes azonban, hogy erre, illetve semmilyen más szakképesítést nem igénylő tevékenységre a kivatörvény (2012. évi CXLVII. törvény) nincs tekintettel, hiszen a 20. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja értelmében tag esetén a Tbj. 4. paragrafusának 14.2. pontja szerinti minimálbér (tehát a garantált bérminimum összegének) 112,5 százalékát kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordításként, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Tehát a kisvállalati adó alapjának a meghatározása során nincs jelentősége annak, hogy a társas vállalkozó szakképesítést igénylő munkakörben dolgozik-e vagy sem, míg a járulékalap meghatározása során természetesen igen.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben további ellentmondásokra hívjuk fel a figyelmet, és támpontot nyújtunk az értelmezéshez.