Minimálbér 2021: érdekességek és jogszabályi ellentmondások

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Több érdekes kérdést is felvet, hogy nem az év első napjától, hanem csak február 1-jétől emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, még azután is, hogy a Pénzügyminisztérium nemrégiben sajtóközleményben többé-kevésbé eloszlatta azt a bizonytalanságot, ami a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. kormányrendelet értelmezhetőségével függött össze.

Kezdjük azzal az ellentmondással, hogy a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) alkalmazásában minimálbéren (illetve adott esetben garantált bérminimumon) a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell érteni. Ezzel szemben a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) vonatkozásában minimálbérnek (vagy garantált bérminimumnak) a tárgyév első napján érvényes minimálbért kell tekinteni (azzal, hogy az adókedvezmények esetében 2021-ben a február 1-jétől hatályos minimálbérből indulunk ki.

Mindez azt jelenti, hogy például február hónapban egy társas vállalkozónak minősülő ügyvezető minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége a következők szerint alakul: 167 400 forint után köteles megfizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 161 000 x 112,5 százalék után köteles megfizetni a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót. Ugyanakkor, ha megváltozott munkaképességű vállalkozóról van szó, a szochotörvény 13. szakasza alapján érvényesíthető adókedvezmény maximuma a 2 x 167 400 forint.

Az ügyvezető azért jó példa, mert e munkakör betöltéséhez nem szükséges szakképesítés, tehát elegendő a minimálbért alapul venni. Érdekes azonban, hogy erre, illetve semmilyen más szakképesítést nem igénylő tevékenységre a kivatörvény (2012. évi CXLVII. törvény) nincs tekintettel, hiszen a 20. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja értelmében tag esetén a Tbj. 4. paragrafusának 14.2. pontja szerinti minimálbér (tehát a garantált bérminimum összegének) 112,5 százalékát kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordításként, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Tehát a kisvállalati adó alapjának a meghatározása során nincs jelentősége annak, hogy a társas vállalkozó szakképesítést igénylő munkakörben dolgozik-e vagy sem, míg a járulékalap meghatározása során természetesen igen.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben további ellentmondásokra hívjuk fel a figyelmet, és támpontot nyújtunk az értelmezéshez.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Visszavásárolt üzletrész étékesítése

Nagy Norbert

adószakértő

Csed, gyed számítása kata és munkaviszony esetén

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 február
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close