6 találat a(z) ellentmondás cimkére
Minimálbér 2021: érdekességek és jogszabályi ellentmondások
Cikk
Több érdekes kérdést is felvet, hogy nem az év első napjától, hanem csak február 1-jétől emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, még azután is, hogy a Pénzügyminisztérium nemrégiben sajtóközleményben többé-kevésbé eloszlatta azt a bizonytalanságot, ami a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. kormányrendelet értelmezhetőségével függött össze.
Vegye át, ha fizetési meghagyást kap! Ezzel még nem ismeri el annak jogosságát
Cikk
Több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás indul évente Magyarországon, de kevesen vitatják a követelés jogosságát, akik pedig elismerik a tartozást, gyakran azt hiszik, ha nem veszik át ezt a hivatalos iratot, akkor megúszhatják a fizetést – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) MTI-hez eljuttatott szerdai közleményéből.
Őstermelők szochója: nincs összhang a bevallási szabályok között
Cikk
Az őstermelők szociális hozzájárulási adójának idei bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége kapcsán több kérdés fogalmazódott meg olvasónkban. Véleménye szerint nincs összhang a vonatkozó törvény és az 58-as bevallás között. Kérdés például, hogy az év közben bevallott adó előleg lesz vagy végleges adó. Ha előkerül egy bevételi vagy költségszámla, akkor amiatt mindig önellenőrizni kell majd a korábban benyújtott bevallásokat? Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Koherenciazavarok a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
Cikk
A salátatörvényeket gyártók „tolvajnyelvének” bennfentes kifejezése a koherenciazavar, amely akkor áll elő, ha valamely jogi előírás ütközik egy vagy több másik előírással, és elhárítása csak az adott jogszabály módosításával lehetséges. A személyi jövedelemadó törvény jövőre hatályba lépő rendelkezései között találtunk kettőt.
5 milliós áfa-visszatérítés, 5 százalékos áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdezőhöz hasonlóan 300 négyzetméter alatti családi házunkat több vállalkozó által szeretnénk felépíttetni. Egy felépíti majdnem szerkezetkész állapotig, egy a gépészetet, egy az ablakokat stb... Az első vállalkozó 5 százalékkal számol a NAV kiadványa szerint, a többiek 27-tel. Már ne haragudjon, de miért ne minősülne egy olyan épület új lakásnak, amelyet egy vállalkozó megcsinál félkészre, és további vállalkozók azt befejezik, és azután kerül bele az ingatlannyilvántartásba? (Ezt korábban írta válaszként az Áfa-visszaigénylési támogatás című kérdésre.) Az alaptól épül a ház több vállalkozó keze által. A NAV és az NGM az áfatörvény 10. § d) pontját különböző módon értelmezi. Az NGM szerint akkor kell 5 százalékos áfával számolni, ha egy generálkivitelező kulcsra készen adja át az ingatlant, vagyis az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre és lakhatásra alkalmas. A NAV már a félkész, szerkezetkész ingatlant is az áfatörvény 10. § d) pontja szerint termékértékesítésnek veszi, vagyis már arra is 5 százalék az áfa, ha a vállalkozó felhúzza a falakat. Ez a kettő ellentmond, és kizárja egymást. Arra viszont nem találtam vonatkozó jogszabályt, hogy a kettő kizárja egymást. Magyarul, ha én megépíttetem félkészre a házam 5 százalékos áfával, akkor a maradék után visszatérítést kérhetek. Vagy nem? Nem kötök olyan szerződést, ami termékértékesítésre vonatkozik. Ugyanis egy félkész házat nem lehet felvenni az ingatlan,nyilvántartásba, mivel lakhatásra alkalmatlan. Le van ez írva valahol? A kivitelező a NAV-os értelmezést nézi, a megrendelő az NGM általit. Kinek lesz igaza?
Mi a teendő a fizetési meghagyással?
Cikk
A fizetési igények érvényesítésének szabályozása 2009-ben megváltozott. Mindez annak érdekében történt, hogy a folyamat gyorsabb és költséghatékonyabb legyen. A fizetési meghagyásos eljárások közjegyzői hatáskörbe utalásával jelentősen lerövidültek a határidők, de még így is kevesen vannak tisztában a lehetőséggel és még kevesebben élnek vele.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
