hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Számlázás, adatszolgáltatás: ezekre a változásokra készüljön!

  • dr. Kelemen László adószakértő, jogász

A számlázórendszerek online adatszolgáltatásával kapcsolatos változások következő fázisa a 2020. július 1-jétől hatályba lépő online adatszolgáltatás, amely elsősorban technikai jellegű módosításnak tekinthető. Összefoglaltuk az ezzel, továbbá a 2021 januárjától hatályos változtatásokkal kapcsolatos tudnivalókat.

Cikksorozatunk korábbi részeiben általánosságban foglaltuk össze az adatszolgáltatás szabályait, valamint a NAV online 2.0-val kapcsolatos tudnivalókat, a mostani összefoglalóban pedig az áfa törvényt érintő jövőben hatályba lépő változásokat vizsgáljuk meg.

Korábbi cikkeink:

Online számla: a kötelező adatszolgáltatás általános szabályai
Online számla: NAV online 2.0 adatszolgáltatás

Ha folyamatában tekintjük át a forgalmi adózást, pontosabban a bizonylatolást-számlázást érintő jogszabályi változásokat egyértelműen kirajzolódik, hogy az általános forgalmi adózási bevételek biztosítása elsődleges költségvetési szempontnak tekinthető. Az a kormányzati szándék is egyértelműen levezethető, hogy a bizonylatolással kapcsolatos adójogi szabályok elkötelezetten szorítják vissza a feketegazdaságot és próbálják korlátozni az adóelkerülő magatartást. Ebből a szempontból a számlázási szabályok mellett érdemes még a kasszarendszerek online bekötését, az ekáer szabályokat, illetve az adózói nyilvántartással kapcsolatos rendelkezéseket is megemlíteni.

A bizonylatolási szabályokat érintő intézkedés-sorozat első lépése a számlázóprogramok kötelező adatexport funkciójának bevezetése volt 2016-tól. Ezen intézkedés lehetővé tette a számlázóprogramok könnyebb és gyorsabb adóhatósági ellenőrzését, azáltal, hogy meghatározott adatstruktúrában (xml) kötelezte rendelkezésre bocsátani a számlázórendszer adatait. Következő lépésként a valós idejű kötelező adatszolgáltatást (2018. július 1-jétől) kell megemlíteni, amely mind a számlázórendszerek mind pedig a kézi számlák vonatkozásában on-line adatszolgátlatást ír elő, ha egy másik belföldi adóalanynak történő ügylet esetén a számlában szereplő áthárított adó eléri a 100 ezer forintot (vagy ilyen számlát módosít). Az intézkedés-sorozat előttünk álló lépései pedig a fenti értékhatár eltörlése (2020. július 1-jétől), majd a jelentéskötelezettség alá tartozó ügyletek szinte teljes körű (magánszemélyekre vonatkozó) kiterjesztése. (Ezen, már kihirdetett de még hatályba nem lépett szabályokat elemezzük jelen cikkben). A folyamat végét pedig várhatóan az a – már előrevetített – lépés jelenti, amely szerint az adóhatóság immár az összes információ birtokában képes lesz az adóalanyok áfabevallását (legalábbis annak tervezetét) elkészíteni.

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.

Az áfatörvény már kihirdetett módosítása két lépcsőben fog hatályba lépni. 2020. július 1-jétől kezdődően több módosítással is kell számolnunk a számlázás tekintetében, vizsgáljuk meg ezeket:

Az első módosítás a számla adattartalmát érinti. A jelenleg hatályos szabályok szerint a belföldi, egyenes adózás alá eső ügyletek esetén a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany adószámának (vagy áfacsoport esetén csoportos adószámának – "csasz") első nyolc számjegyét akkor kell szerepeltetni a számlán, ha az áthárított adó a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön. A 2020. július 1-jétől hatályba lépő változások a 100 ezer forintos értékhatárt törlik el, és ezen időponttól kezdve az adószám (vagy "csasz") első nyolc számjegye kötelező adattartalma lesz a számlának, ha belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak történik a termék értékesítése szolgáltatás nyújtása. A módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés szerint az adóalany adólevonási jogát gyakorolhatja olyan számla vonatkozásában is, amelyen nem szerepel az adószáma, ha a számlát 2020. június 30-át követő teljesítési időponttal bocsátottak ki, de a számla kibocsátása 2020. július 1-jét megelőzően történt (feltéve, hogy a számlán 100 ezer forintot nem éri el az áthárított adó összege). Egyszerűbben fogalmazva: az új szabályok alkalmazásánál a számlakibocsátás időpontja és nem a teljesítés időpontja számít; viszont – indirekt módon – ez a szabály azt is egyértelműsíti, hogy ha 2020. július 1-jét követően kerül kibocsátásra a számla, akkor az csak akkor jogosíthat adólevonásra, ha tartalmazza a vevő adószámának első nyolc számjegyét.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük, hogy milyen teendőkre kell felkészülnie a számla kibocsátójának és a számla befogadójának!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jövedéki termék értékesítése fesztiválon

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

2017 előtt kötött céges biztosítások adója

Surányi Imréné

okleveles közgazda

SZÉP-kártya 2024.01.01-től

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink