A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) november 21-én közzétette a digitalizációs ViDA pillér hazai átültetésére vonatkozó koncepcióját, amelyre 2026. január 20-áig várja az észrevételeket, javaslatokat. Az EY szakértői a tanácsadó cég legfrissebb hírlevelében összesítik a koncepció kiemelt elemeit.
Mára a 10 százalékhoz közelít a szürke-fekete bevételek korábban 20 százalék körül vélt aránya, amiben az elektronikus számlázásnak komoly szerepe lehetett – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatásból.
Cikksorozatunk első részében az első adómegállapítási jogsegély-irányelvről, az úgynevezett DAC 1-ről írtunk. Mostani cikkünkben áttekintjük a határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás elleni harc második lépcsőfokának is tekinthető EU irányelvet, amely nem más, mint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információcsere, vagy más néven az úgynevezett DAC 2 (2014/107/EU irányelv).
Tizenöt gyakori kérdést és az azokra adott válaszokat tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban.
Június közepétől új funkcióval bővült az immár egyéves onlineszámla-rendszer. A számlaadatexporttal a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatai három nyelven, excel-formátumban (xlsx) letölthetők és menthetők – hívja fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A számítógépes számlázóprogram, illetve az online pénztárgép rendszeréből elküldött ugyanazon számlaadatokról honnan fogja tudni a NAV rendszere, hogy az nem két külön eseményről, hanem ugyanarról szól? Az összegen kívül ugyanis nincs más egyező azonosítójuk a bemenő adatoknak. Akár lehet két azonos összegű, de különböző ügylet is. Ha minden, tehát az összes számla, nem csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmúak adatait online beküldi az informatikai rendszer, akkor mi szükség van a PTGSZLAH beküldésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték