hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Elfogadták a kiskereskedelmi különadóról szóló törvényt

  • MTI/Adózóna
1

Megszavazta szerda este a lengyel szejm a kiskereskedelmi különadóról szóló törvényjavaslatot, a progresszív különadó bevezetése ellen az Európai Bizottság egyelőre nem emelt kifogást.

A jogszabály szerint a szeptember 1-től bevezetendő különadó kétkulcsos lesz. A tervezet az augusztustól életbe lépő adóról szólt, mely az idén 638,1 millió zlotyt (143,8 millió eurót) érő költségvetési bevételt hozna. Az idei bevétel a parlamenti munkák során elfogadott módosítás révén a halasztással arányosan csökken, jövőre viszont a kormány bruttó 1,9 milliárd zloty (0,43 milliárd euró) bevételre számít.

A havi 170 millió zlotynál (38,3 millió euró) alacsonyabb bevételű cégeket 0,8 százalékos különadó terheli majd, az ennél magasabb bevételeket pedig 1,4 százalékos adókulcs szerint adóztatják meg. Az adómentes bevételi küszöb havi nettó 17 millió zloty(3,8 millió euró) lesz. 

Wieslaw Janczyk, a pénzügyminisztérium államtitkára szerdán azt közölte a sajtóval, hogy az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem emelt kifogást az új jogszabály ellen. A testület viszont a korábbi, január elején ismertetett, háromkulcsos adót feltételező törvénytervezet bírálta.

A jogszabályt még a felsőháznak és a lengyel államfőnek kell jóváhagynia.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
QUO VADIS

... "március 24-étől hatályos törvény lehetőséget ad"...
Ez a hivatkozás bizonyára a 2016. évi IX. tv. előírásaira vonatkozik, de hiányolom a megjegyzést amely megemlíti, hogy a behajtási költségátalány alkalmazására már 2014 évtől lehetőség van, ez nem egy új dolog Ptk.ezt már korán is szabályozta "6:155. § (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis." Pontosan kell fizetni számlákat és nem azt kell keresni hogyan lehet kibújni a kötelezettségek ill. a szankciók alól. Úgy gondolom a szabályozásnak is ez célja.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink