hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Matolcsy György az inflációról: a jegybank más eszközökkel folytatja küzdelmet

  • adozona.hu

Az alapkamatemelési ciklus lezárásával nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, a jegybank más eszközökre nagyobb hangsúlyt fektetve folytatja a pénzügyi szigorítást és az infláció elleni küzdelmet – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a mai 125 bázispontos kamatemelést követő sajtótájékoztatón.

A jegybankelnök arra számít, hogy ebben az évben még nő az inflációs ütem, és csak a jövő év első felében áll meg a drágulás, majd lassú csökkenésnek indulva 2024-ben ér a jegybanki cél közelébe.

A jegybank elnöke felidézte, hogy Európában elsőként és a legnagyobb mértékben emelték az alapkamatot a járvány után, mert az árstabilitási és pénzügyi stabilitási feltételek indokolták ezt. Az infláció és az energia-áremelkedések mellett Magyarország egy sor kihívással szembesül: az államháztartási hiány magas, és a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért – mutatott rá.

Matolcsy György jelezte, hogy vissza kell térni az egyensúlyi növekedés pályájára, ahonnan 2020 után letért az ország, első körben a járvány hatására. Azt üzenik a kormánynak, az üzleti szektornak, a családoknak és a partnereiknek a külvilágban, hogy fel kell gyorsítani az átmenetet az energiahatékonyság, a digitalizáció és a versenyképesség irányába, a felsőoktatást pedig át kell szervezni, a technológia-intenzív ágazatok fejlődését fel kell gyorsítani.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK: 13 százalékra nőtt az alapkamat, de itt megáll az MNB

Az alapkamat-emelési ciklus végére "jó nagy pontot" tett a MNB, "hogy mindenki láthassa: vége van" – közölte Matolcsy. "Nem megyünk tovább, mert úgy látjuk, hogy az infláció – mint máshol is – Magyarországon már öngerjesztő lenne, nincs értelme egy kétszámjegyű kamatnál tovább menni felfelé" – hangsúlyozta. A globális gazdaság felől is kedvező hírek érkeznek, mintha lecsengőben lenne a magas inflációs szakasz – fűzte hozzá.

Arra is kitért, hogy az MNB már több mint egy éve jelezte: a 2020-as évtized alapvető mintázataiban egyre jobban emlékeztet az 1970-es évtizedre, amelyre a magas infláció mellett az alacsony növekedés, a munkanélküliség, az energiasokkok és a bizonytalanságok voltak jellemzők. Az MNB felvette a harcot a 70-es évek ellen – fogalmazott Matolcsy György.

A monetáris szigorítás 3 pontja

Október 1-jétől a likviditás szűkítésével folytatódik a monetáris kondíciók szigorítása, három új intézkedés lép életbe – ismertette Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke online sajtótájékoztatón.

A jegybank szigorú monetáris politikájának két pillére a kamatpolitika és október elsejétől a likviditás jelentős szűkítése mellett erősebb transzmisszió. Ennek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet.

A három intézkedést ismertetve az alelnök elmondta: a kötelező tartalékráta minimumát 1-ről 5 százalékra emeli a jegybank. A rendszeres diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával jelentősen szűkítik a forintlikviditást. Emellett az MNB a napi rendszerességgel tartott devizalikviditást nyújtó tenderekkel a swaphozamok emelkedésén keresztül is növeli a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ezek a jegybanki intézkedések tovább szigorítják a monetáris kondíciókat, így az eddigi alapkamat-emelések dezinflációs hatása számottevően fokozódik – emelte ki.

Elmondása szerint a három intézkedés hatására az egyhetes betéti eszköz állománya kevesebb mint a felére csökkenhet. A kötelező tartalékráta minimumszintjének 5 százalékra emelésével, illetve a választható ráta bevezetése mellett a hitelintézetek döntése nyomán 2022 negyedik negyedévében a jelenlegi 400 milliárd forintos szintről 2700 milliárd forint közelébe emelkedik az MNB által a tartalékszámlán sterilizált bankrendszeri likviditás havi átlagos volumene.

Hangsúlyozta, hogy az eddigi kamatlépések biztosítják, hogy az infláció tartósan csökkenő pályára álljon. Emlékeztetett arra, hogy a jegybank 2021 júniusa óta folyamatosan, több mint 12 százalékponttal emelte az irányadó rátáját.

Az alelnök azzal indokolta a kamatemelési ciklus szeptemberi lezárását, hogy Magyarország egyértelműen közelebb került az EU forrásokat érintő megállapodáshoz, illetve a monetáris transzmisszió folyamatos erősítése biztosítja, hogy a magas hazai alapkamat hatásai minden részpiacon megfelelően érvényesüljenek. Az előretekintő reálkamat várhatóan pozitívvá válik a monetáris politika időhorizontján (1,5-2 év), ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását – érvelt Virág Barnabás.

A makrogazdasági kilátások szerint az infláció az őszi hónapokban tovább emelkedik, az idén átlagosan 13,5 és 14,5 százalék között alakulhat. Hozzátette: 2023 közepétől jelentősen csökken, 2024-ben ér el a jegybanki cél közelébe. A tanács szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok kiegyensúlyozottá váltak.

A hazai GDP szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi, az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést - fejtette ki. Jelezte, hogy 2023-ban csökken a lakossági fogyasztás, az emelkedő költségek és a bizonytalanabbá váló keresleti kilátások pedig mérséklik a vállalati beruházásokat, miközben az állami fejlesztések átütemezése is visszafogja a beruházási aktivitást. A nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől járulhat hozzá ismét pozitívan a GDP növekedéséhez. A hazai GDP 2022-ben 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet – sorolta.

Kérdésre közölte: a világ legtöbb jegybankja küzd jelenleg ugyanezzel a kérdéssel, hogy a túl sok likviditást, ami a válság nyomán került a gazdaságba, szűkítse. A következő hónapokban azt vizsgálják, hogy elindul-e a likviditás szűkítése. Emellett folyamatosan vizsgálják a világ jegybankjainak döntéseit, az inflációt, ha a világ a jelenlegihez képest megváltozik, a megfelelő pillanatban megfelelő döntést hozhatnak.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Aktív időbeli elhatárolás biztosításoknál

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Tanulószerződés esetén törvényes távollét

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Közvetítő által kiállított vevői számla

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs