Matolcsy György az inflációról: a jegybank más eszközökkel folytatja küzdelmet

Megosztás Tetszik

Az alapkamatemelési ciklus lezárásával nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, a jegybank más eszközökre nagyobb hangsúlyt fektetve folytatja a pénzügyi szigorítást és az infláció elleni küzdelmet – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a mai 125 bázispontos kamatemelést követő sajtótájékoztatón.

A jegybank elnöke felidézte, hogy Európában elsőként és a legnagyobb mértékben emelték az alapkamatot a járvány után, mert az árstabilitási és pénzügyi stabilitási feltételek indokolták ezt. Az infláció és az energia-áremelkedések mellett Magyarország egy sor kihívással szembesül: az államháztartási hiány magas, és a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért – mutatott rá.

Matolcsy György jelezte, hogy vissza kell térni az egyensúlyi növekedés pályájára, ahonnan 2020 után letért az ország, első körben a járvány hatására. Azt üzenik a kormánynak, az üzleti szektornak, a családoknak és a partnereiknek a külvilágban, hogy fel kell gyorsítani az átmenetet az energiahatékonyság, a digitalizáció és a versenyképesség irányába, a felsőoktatást pedig át kell szervezni, a technológia-intenzív ágazatok fejlődését fel kell gyorsítani.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK: 13 százalékra nőtt az alapkamat, de itt megáll az MNB

Az alapkamat-emelési ciklus végére "jó nagy pontot" tett a MNB, "hogy mindenki láthassa: vége van" – közölte Matolcsy. "Nem megyünk tovább, mert úgy látjuk, hogy az infláció – mint máshol is – Magyarországon már öngerjesztő lenne, nincs értelme egy kétszámjegyű kamatnál tovább menni felfelé" – hangsúlyozta. A globális gazdaság felől is kedvező hírek érkeznek, mintha lecsengőben lenne a magas inflációs szakasz – fűzte hozzá.

Arra is kitért, hogy az MNB már több mint egy éve jelezte: a 2020-as évtized alapvető mintázataiban egyre jobban emlékeztet az 1970-es évtizedre, amelyre a magas infláció mellett az alacsony növekedés, a munkanélküliség, az energiasokkok és a bizonytalanságok voltak jellemzők. Az MNB felvette a harcot a 70-es évek ellen – fogalmazott Matolcsy György.

A monetáris szigorítás 3 pontja

Október 1-jétől a likviditás szűkítésével folytatódik a monetáris kondíciók szigorítása, három új intézkedés lép életbe – ismertette Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke online sajtótájékoztatón.

A jegybank szigorú monetáris politikájának két pillére a kamatpolitika és október elsejétől a likviditás jelentős szűkítése mellett erősebb transzmisszió. Ennek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet.

A három intézkedést ismertetve az alelnök elmondta: a kötelező tartalékráta minimumát 1-ről 5 százalékra emeli a jegybank. A rendszeres diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával jelentősen szűkítik a forintlikviditást. Emellett az MNB a napi rendszerességgel tartott devizalikviditást nyújtó tenderekkel a swaphozamok emelkedésén keresztül is növeli a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ezek a jegybanki intézkedések tovább szigorítják a monetáris kondíciókat, így az eddigi alapkamat-emelések dezinflációs hatása számottevően fokozódik – emelte ki.

Elmondása szerint a három intézkedés hatására az egyhetes betéti eszköz állománya kevesebb mint a felére csökkenhet. A kötelező tartalékráta minimumszintjének 5 százalékra emelésével, illetve a választható ráta bevezetése mellett a hitelintézetek döntése nyomán 2022 negyedik negyedévében a jelenlegi 400 milliárd forintos szintről 2700 milliárd forint közelébe emelkedik az MNB által a tartalékszámlán sterilizált bankrendszeri likviditás havi átlagos volumene.

Hangsúlyozta, hogy az eddigi kamatlépések biztosítják, hogy az infláció tartósan csökkenő pályára álljon. Emlékeztetett arra, hogy a jegybank 2021 júniusa óta folyamatosan, több mint 12 százalékponttal emelte az irányadó rátáját.

Az alelnök azzal indokolta a kamatemelési ciklus szeptemberi lezárását, hogy Magyarország egyértelműen közelebb került az EU forrásokat érintő megállapodáshoz, illetve a monetáris transzmisszió folyamatos erősítése biztosítja, hogy a magas hazai alapkamat hatásai minden részpiacon megfelelően érvényesüljenek. Az előretekintő reálkamat várhatóan pozitívvá válik a monetáris politika időhorizontján (1,5-2 év), ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását – érvelt Virág Barnabás.

A makrogazdasági kilátások szerint az infláció az őszi hónapokban tovább emelkedik, az idén átlagosan 13,5 és 14,5 százalék között alakulhat. Hozzátette: 2023 közepétől jelentősen csökken, 2024-ben ér el a jegybanki cél közelébe. A tanács szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok kiegyensúlyozottá váltak.

A hazai GDP szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi, az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést - fejtette ki. Jelezte, hogy 2023-ban csökken a lakossági fogyasztás, az emelkedő költségek és a bizonytalanabbá váló keresleti kilátások pedig mérséklik a vállalati beruházásokat, miközben az állami fejlesztések átütemezése is visszafogja a beruházási aktivitást. A nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől járulhat hozzá ismét pozitívan a GDP növekedéséhez. A hazai GDP 2022-ben 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet – sorolta.

Kérdésre közölte: a világ legtöbb jegybankja küzd jelenleg ugyanezzel a kérdéssel, hogy a túl sok likviditást, ami a válság nyomán került a gazdaságba, szűkítse. A következő hónapokban azt vizsgálják, hogy elindul-e a likviditás szűkítése. Emellett folyamatosan vizsgálják a világ jegybankjainak döntéseit, az inflációt, ha a világ a jelenlegihez képest megváltozik, a megfelelő pillanatban megfelelő döntést hozhatnak.