A jogfenntartó időszak fogalma és szerepe a táppénzben, csedben, gyedben

Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

2023.02.20., 12:35 Frissítve: 2023.02.20., 10:09

Tetszik

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások jogosultságának megállapításánál befolyásoló tényező lehet, hogy az igénylő személynek folyamatos-e a jogviszonya, van-e megszakítás a biztosítási jogviszonyok között, és ha igen, hány nap. Kérdés az is, hogy van-e esetleg olyan időszak, amely jogfenntartó, mondjuk úgy, összekötő időként tud funkcionálni, ami pozitívan hathat a táppénz megállapítására. Cikkünkben foglalkozunk a folyamatos jogviszonnyal, definiáljuk a jogfenntartó időszak fogalmát, és példa segítségével mutatjuk be „hasznosságát”.

A különböző egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (mint például táppénz, csed, gyed) igénybevételéhez biztosítottnak kell lenni, illetve bizonyos hosszúságú biztosítási múlttal kell rendelkezni. Első körben határozzuk meg, ki számít biztosítottnak. A 2019. évi CXXII. törvény [Tbj.] 6. § (1) rendelkezik arról, ki számít biztosítottnak. Biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő például munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban lévő személy, egyéni és társas vállalkozó, álláskeresési támogatásban részesülő személy, őstermelő, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint bejelentett személy – többek között.

A HVG Tb 2023-as különszámát itt rendelheti meg!

Önmagában a különböző ellátások (mint csecsemőgondozási vagy gyermekgondozási díj) igénybevétele passzív jogon nem jelent biztosítási jogviszonyt. Olyan helyzetben fordulhat elő, ha például a munkaviszony megszűnik az ellátás megkezdése után – akár közös megegyezéssel, akár ha határozott idős volt az igénylő munkaviszonya. Ebben az esetben az igénylő személy kapja tovább a csecsemőgondozási díjat, és jogosult lesz gyermekgondozási díjra is. Mivel azonban az ellátások „mögött” nem lesz biztosítási jogviszony (például munkaviszony), így ezeket az ellátásokat passzív jogon kapja majd adott személy. Ebben az esetben ez nem biztosítási jogviszony, azonban a 22. § (1) értelmében: Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, valamint a 3. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki

a) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesül,

f) gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,

…

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy mi minősül folyamatos munkaviszonynak és a jogfenntartó idő mit jelent a gyakorlatban az egyes ellátásoknál!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.