Magyarországot érintő ügyben, Paks II-vel kapcsolatban hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága

Megosztás Tetszik

A Bíróság Ausztria fellebbezése alapján eljárva hatályon kívül helyezi az Európai Unió Törvényszéke által ebben az ügyben hozott ítéletet, továbbá megsemmisíti az Európai Bizottság azon határozatát, amely jóváhagyta a Magyarország által a Paksi Atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztéséhez nyújtott támogatást. Mivel a két reaktor megépítése részét képezi a támogatás tárgyának, az építési szerződés valamely orosz vállalkozás részére történő közvetlen odaítélése pedig megbonthatatlanul kapcsolódik e tárgyhoz, a Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy ez a nyilvános pályázati eljárás nélküli közvetlen odaítélés megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak, olvasható az Európai Unió Bírósága C-59/23. P. számú ügyben hozott ítéletében.

Az Európai Bizottság a 2017. március 6-ai határozatában [a Magyarország által a Paks II. atomerőműben két új atomreaktor fejlesztésének támogatása céljából megvalósítani tervezett SA.38454 – 2015/C (korábbi 2015/N) számú intézkedésről/támogatási programról/állami támogatásról szóló, 2017. március 6-i (EU) 2017/2112 bizottsági határozat] jóváhagyta azt a beruházási támogatást, amelyet Magyarország a Paksi Atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztése céljából kívánt nyújtani az MVM Paks II állami tulajdonban lévő vállalkozásnak. Ezen új reaktoroknak fokozatosan fel kellett váltaniuk a négy meglévő reaktort. Úgy tervezték, hogy a MVM Paks II térítésmentesen a két új reaktor tulajdonosa és üzemeltetője lesz. A reaktorok megépítését teljes egészében a Magyar Államnak kellett finanszíroznia.

Az új reaktorok megépítésével közvetlen odaítélés útján a Nizhny Novgorod Engineering orosz vállalkozást bízták meg, összhangban a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló, Oroszország és Magyarország között létrejött egyezménnyel. Ugyanezen egyezményben Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy az új reaktorok finanszírozása céljából állami kölcsönt nyújt Magyarországnak.

Ausztria az Európai Unió Törvényszéke előtt megtámadta a Bizottság jóváhagyó határozatát. A Törvényszék a 2022. november 30-i ítéletében (a Törvényszék 2022. november 30-i Ausztria kontra Bizottság ítélete, T-101/18) elutasította a keresetet. Ausztria ezt követően fellebbezést nyújtott be azEurópai Unió Bíróságához a Törvényszék ítélete ellen.

Az Európai Unió Bírósága hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét, és megsemmisítette a Bizottság jóváhagyó határozatát.

Különösen, az Európai Unió Bírósága úgy ítéli meg, hogy ellentétben azzal, amit a Törvényszék megállapított, a Bizottság nem elégedhetett volna meg annak vizsgálatával, hogy a szóban forgó támogatás megfelel-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályozásnak, hanem azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új atomreaktor megépítésére irányuló szerződés közvetlen odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályozással.

A két reaktor megépítése ugyanis szerves részét képezte a Magyarország által bejelentett azon támogatási intézkedésnek, amely a két új reaktornak a Paks II társaság részére történő térítésmentes rendelkezésre bocsátására irányult. Ráadásul az építési szerződés közvetlen odaítélése elengedhetetlen volt e támogatás tárgyának megvalósításához, annak tehát elválaszthatatlan részletszabályát képezi.

Az Európai Unió Bírósága hangsúlyozza: az, ha valamely infrastruktúra megépítésére vonatkozó szerződés odaítélése céljából nyílt közbeszerzési eljárást folytatnak le, hatással lehet többek között az ezen építéshez szükséges beruházás költségeire és ezen infrastruktúra tulajdonságaira. Következésképpen az ilyen eljárás befolyásolhatja az ily módon valamely vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak esetlegesen biztosított előny terjedelmét.

Ezenkívül, amennyiben a Bizottság a jóváhagyó határozatában úgy ítélte meg, hogy az építési szerződés közvetlen odaítélése mindenesetre megfelelt a közbeszerzési szabályoknak, e határozat nincs kellően megindokolva. Az ugyanis, ha a Bizottság csupán visszautal arra a kötelezettségszegési eljárásra, amelyet 2015-ben indított Magyarországgal szemben az építési szerződés közvetlen odaítélésével kapcsolatban, és amelyet annak megállapításával zárt le, hogy ez az odaítélés összhangban volt a közbeszerzési szabályokkal, nem elegendő, mivel nem teszi lehetővé az e következtetéshez vezető konkrét okok megértését.