További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ügyvezetés bt.-ben katásként, csed mellett

  • adozona.hu
3

Elveszítheti-e a csedet a betéti társaság beltagja, ügyvezetője, ha a csed alatt folytatja tevékenységét nem főállású kisadózóként és egyben ügyvezetőként? – kérdezte az Adózóna olvasója. Széles Imre tb-szakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Adott egy bt., amelyben az ügyvezető hölgy, aki beltag is, nem főállású kisadózóként van bejelentve 36 órás munkaviszony mellett. A tevékenységet a beltag végzi, a kültag nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében. Az ügyvezető várhatóan nyár elején csedre megy. A kérdésem az, hogy csed mellett maradhat-e minden a jelenlegi felállásban a bt.-ben, mivel a tevékenységet folytatni kívánja. Ha folytatja a tevékenységet kisadózóként és egyben ügyvezetőként, akkor elveszítheti a csedet? Ha esetleg elveszítheti, akkor milyen megoldás lehetséges arra, hogy a bt. folytassa a tevékenységét? Esetleg megoldás lehet egy munkavállaló felvétele és mellette maradhat ügyvezető?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A csed tartama alatt keresőtevékenységet folytatni nem szabad, így a kérdésben említett kismama sem működhet személyesen közre a cégben és nem láthatja el az ügyvezetői teendőket sem, annál is inkább, mert munkaviszonyában a szülési szabadság tartama alatt nem valósul meg a heti 36 órát elérő foglalkoztatás. Ebből következően mindkét feladatkörre „helyettest” kell találni

Ugyanakkor létezik egy kiskapu, ami a vázolt helyzetre (de még a gyed tartamára is) optimális megoldást nyújthat. Nevezetesen, ha a kismama a csed tartama alatt másik vállalkozásban társas vállalkozói jogviszonyt (vagy esetleg egyéni vállalkozói jogviszonyt) létesítene. E jogviszonyában a csed, gyed tartama alatt nem állna fenn a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége. Ugyanakkor vállalkozói jogviszonyára tekintettel kisadózóként folyamatosan nem főállásúnak minősülne, ami azt is jelentené, hogy a kisadózói tevékenysége nem tekintendő keresőtevékenységnek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alkalmazásában, azaz a csed alatt is folytathatná azt.

Részletesebben is tájékozódhat a témában az Adózóna kiadványából, amely segítséget nyújt a többes jogviszony egyes eseteinek értelmezéséhez, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés megkönnyítéséhez.

Rendelje meg most a 2018. októberben megjelent "Többes jogviszony a gyakorlatban" című kiadványt! → MEGRENDELEM

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (3)

széles imre

Valóban a bt. beltgja esetében nem a legszerencsésebb példa az egyéni vállalkozás, hiszen mindkettő korlátlan felelősséggel jár, ami kizárt.
Ugyanakkor a probléma lényegét illetően – CSED és a kisadózói tevékenység összeegyeztethetőségét illetőn – a vázolt „kiskapu” működik.
Az Eb. tv. végrehajtási rendeletének a 1. § (2) p) pontja értelmében keresőtevékenységnek a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett tevékenység minősül.
Abban az esetben, ha a kisadózó társas (vagy, ha ez számára lehetséges egyéni) vállalkozói jogviszonyban is áll, akkor a Kiva (2012. évi CXLVII.) törvény 2.§ 8. pontjának g) pontja értelmében nem főállású kisadózó, ami viszont a Tbj. 5. §-a alapján nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, tehát az Eb. tv. alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek és nem akadálya a CSED-nek.

Ruszin Zsolt

Ez a kiskapu nem jött össze...

Viszont a kormány végre tehetne azért, hogy vállalkozásban résztvevő kismamákat ne érje az ellátások kapcsán joghátrány. Már régen megírtam ezt a problémát, a Családok Éve kapcsán pedig ismét jeleztem minden minisztériumi illetékes felé, hogy sürgős intézkedésekre van szükség. A Családok Éve ugyan már elmúlt, de talán, valamikor, valahol lesz olyan közszolga, akiben felmerül, hogy a vállalkozó kismamákra vonatkozó szabályozást esetleg kiigazítsák.

PerjésMT

Szerintem Bt. beltagja nem lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó is, e két együttes jogviszonyt kizárja mind a Ptk, mind az Ev törvény.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kamatmentes munkáltatói kölcsön

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ingatlan-bérbeadás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Munkaviszonyban lévő ügyvezető ajándéka

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 február
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X