Társas vállalkozó vagy alkalmazott? Ezt kell mérlegelni személyes közreműködéskor

Megosztás Tetszik

A gazdasági társaságnak is minősülő társas vállalkozások (kft., kkt., bt.) tulajdonos tagjai nem csak arról dönthetnek, hogy személyesen végeznek-e munkát a cégükben, de az is rajtuk múlik, hogy vállalkozóként vagy alkalmazottként (munkaviszonyban esetleg megbízási jogviszonyban) működnek-e közre. (A többi társas vállalkozás esetében – a szabadalmi ügyvivői társaság, illetve szabadalmi ügyvivői iroda kivételével – a tagok minden esetben társas vállalkozónak minősülnek, tehát más jogviszonyban nem működhetnek közre a saját cégükben.) A jogviszony megválasztása során számos szempont szóba jöhet, és a döntés helyességét adott esetben csak az idő igazolja.

Az utólagos igazolásra különösen sok példát lehetne felhozni a nyugdíj megállapítására irányuló eljárások tapasztalatai alapján. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 38. paragrafus (2) bekezdésének b) pontja értelmében szolgálati időként nem lehet figyelembe venni társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nyugdíjjárulék-, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék-tartozása van.

Tehát, ha a járuléktartozást felhalmozó cég tulajdonos tagját alkalmazottként jelentették be korábban a cégben, akkor a tartozás nem érinti a szolgálati idejét, míg ha társas vállalkozóként működött közre, akkor könnyen előfordulhat, hogy bizonyos évek elvesznek számára.

Persze a jogviszony megválasztásakor nyilvánvalóan nem a járulék esetleges meg nem fizetésének következményei jelentik az elsődleges szempontot. Ugyanakkor a társadalombiztosítási kötelezettségek alakulása igenis befolyásolhatja ezt a döntést.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben kifejtjük, miért van ennek jelentősége!