hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Özvegyi nyugdíj: így számítanak az élettársi és a házastársi évek

  • adozona.hu

Élettársi, házassági, majd a válást követően ismét élettársi kapcsolatban élt párjával az özvegy. Nem kapott özvegyi nyugdíjat, jogorvoslati kérelmével a Kúriáig jutott.

A felperes és P.L. 1998. május 28. napjától élettársi kapcsolatban éltek, majd 2009. május 9. napján házasságot kötöttek. A bíróság 2012. január 26. napján házasságukat felbontotta, azonban felperes és P.L. továbbra is élettársi kapcsolatban éltek a jogszerző haláláig – rögzíti a Kúria közleménye.

A felperes keresetét a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította. A bíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny) 45. § (2) bekezdését idézve és a Tny. 45–49. §-aira utalva rögzítette, hogy a Tny. az együttélésre és a családi (hozzátartozói) kapcsolat fennállására is súlyt helyez. Az együttélési évek száma mellett lényeges, hogy hozzátartozóként az együttélés megszakítás nélküli legyen, mely feltételek együttes fennállása szükséges az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságához.

A bíróság a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet (a továbbiakban: Tnyvhr.) 60. § (3) bekezdése rendelkezését idézve kifejtette, hogy az özvegyi nyugdíj élettársi minőségre alapított igénye esetén kizárólag a jogszerzővel kötött házasság felbontását követő élettársi életközösség időtartama volt figyelembe vehető a jogszerző 2013. szeptember 26. napján bekövetkezett haláláig. A legalább 10 éve tartó megszakítás nélküli élettársi életközösség, mint az özvegyi nyugdíjra jogosító feltétel nem volt megállapítható.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és új határozat hozatalát kérve a Tny. 45. §-a, 46–49. §-ai, a Tnyvhr. 60. § (2)–(3) bekezdései megsértését állítva. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte jogszabálysértés hiányára hivatkozva. Kiemelte, hogy a felperes esetében a Tny. 45. § (2) bekezdésében írt feltételek nem teljesültek, mivel a felperes, mint élettárs a jogszerzővel, annak haláláig nem élt együtt 10 éven át megszakítás nélkül.

A Pp. 4. § (1) bekezdése szerint a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. Ezen eljárásjogi szabályból következik, hogy a bíróság által polgári ügyben hozott jogerős ítéletben megállapított tényállás köti a bíróságot, azt annulálni másik bírósági eljárásban indokolás nélkül nem lehet. Ebből következik, hogy értékelni kell, mint tényállási elemet a jelen jogvita elbírálása során, hogy a felperes és a házastársa között 2011 októberében az életközösség megszakadt és a 2011. január 26. napján a házasságot a bíróság jogerősen felbontotta, és a felek ettől az időponttól élettársként éltek együtt a jogszerző haláláig. Élettársaknak tehát csak a házasság megszűnését követően voltak tekinthetők.

Az eljárás során nem volt vitatott, hogy a felperes és néhai elvált férje együttélése a válást megelőzően és azt követően folyamatos volt. Az alperes a két időszak együttes figyelembe vételét azért tartotta kizártnak, mert a felek közötti jogi kapcsolat megváltozása folytán az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szempontjából a válást megelőző időt (házasság) külön kell választani az azt követő élettársi kapcsolat idejétől.

A Tnyvhr. 60. § (3) bekezdése szerint a Tny. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során, ha az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, a házasság felbontását követő együttélési idő vehető figyelembe. A Tny. 45. §-a az élettársat akkor jogosítja fel özvegyi nyugdíjra – kizáró feltételek hiányában –, ha az elhunyt élettársával huzamos ideig megszakítás nélkül együtt élt. A nyugdíjra való jogosultság elsősorban az együttélés tényén alapul, feltéve, hogy annak tartama eléri a jogszabályban meghatározott 1, illetőleg 10 évet. Ennek az elvnek az felel meg, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szempontjából az élettársi kapcsolat idejéhez hozzá számítsák a házassági életközösségben eltöltött időt, amennyiben a volt házastársak a válást követően az együttélésüket ténylegesen nem szakítják meg. A jogszabály az együttélés tényleges megszakítatlan tartamának tulajdonít jelentőséget. A vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésével a felperest az adott tényállás mellett az özvegyi nyugellátás nem illeti meg.

A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét, ezért a Kúria azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Műtéti költség adózása munkaviszonyban

Nagy Norbert

adószakértő

Részmunkaidőre váltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégautóval kapcsolatos áfalevonás.

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink