hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíj megállapítása: így igazolható a szolgálati idő

  • adozona.hu

Olvasónk nyugdíjba menetele előtt kérte a szolgálati idő megállapítását. A saját maga által számolt és a hivatalosan megállapított szolgálati idő között hét év eltérés van. Megállapító szerv tájékoztatása szerint ez idő alatt nem volt járulékfizetésre. A kérdező akkori munkahelyén, egy önkormányzatnál azt mondták, hogy az adott időszakra vonatkozó kartonokat leselejtezték, számítógépes nyilvántartás sincs róla. Olvasónk azt kérdezi, hogyan tudja igazolni, hogy az érintett időszakban a munkáltató tőle levonta a járulékokat, illetve az adót is? Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A szolgálati idő elismerése során, függetlenül attól, hogy a biztosításban töltött időszak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 1998. január 1-jétől történő hatálybalépését megelőző vagy azt követő időszakra vonatkozik, a Tny. egyfajta sorrendiséget állít fel, amikor főszabályként kimondja, hogy azokat elsősorban a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A szolgálati idők beszámításánál tehát a társadalombiztosítási nyilvántartást, mint közhiteles nyilvántartást kell elsődleges forrásnak tekinteni, míg az egyéb bizonyítási eszközök kisegítő jelleggel alkalmazhatók abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyilvántartásban az adott időszakra adat nem, vagy csak hiányosan, hibásan lelhető fel.

A bizonyítás módja több tényezőtől függ: elsősorban attól, hogy a bizonyításra azért van-e szükség, mert az adat a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szerepel, vagy azért, mert szerepel ugyan, de tévesen. Ha az adat a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szerepel, azt az időszakot további megfelelő bizonyítékok nélkül szolgálati időként elismerni nem lehet, ezen időszakok tekintetében további okirati vagy – elsősorban az 1998. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan – egyéb hitelt érdemlő módon történő bizonyítás szükséges.

Már kapható a HVG 2020-as Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg!

2020. július 1-jétől teljesen új tb-törvény lép hatályba, az év első felében viszont még a „régi” járuléktörvényt kell használni. Éppen ezért a HVG Tb-különszáma mindkét tb-törvényt tartalmazza, külön magyarázatokkal az első és a második félévre, s megfelelő táblázatokkal, példákkal is segítjük az előírások értelmezését.

Részletek >>

A biztosítási idő fennállásának bizonyítására szolgálhat egyebek mellett a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirat, illetve a foglalkoztató eredeti nyilvántartása alapján kiállított igazolás. Munkaviszony igazolására szolgálhat például a foglalkoztató által kiállított eredeti munkakönyv, munkaszerződés.

Egykorú okiratnak minősül továbbá a havi fizetési jegyzék, vagy annak megfelelő más elnevezésű irat, a besorolásról (annak változásáról) szóló értesítés, a fizetésemelésről szóló értesítés, levéltárakban lévő korabeli nyilvántartások, beteglapok stb.

A fentieken túlmenően a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem, vagy csak részben szereplő, okmánnyal, okirattal nem igazolt biztosítási időket tanúk nyilatkozatával is lehet bizonyítani. Ez a bizonyítási mód azonban nem lehetséges olyan biztosítási jogviszonyokra vonatkozóan, amelyekre a vonatkozó jogszabály az igazolás módját egykorú okirathoz, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség teljesítéséhez kötötte/köti, vagy a vitatott jogviszony biztosítási kötelezettsége a jövedelem nagyságától függött. (Például: a bedolgozói jogviszony, vagy megbízási jogviszony alapján az adott személy kizárólag abban az esetben vált biztosítottá, ha a havi keresete elért egy bizonyos mértéket, vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag bizonyos mértékű munkaegységet kellett teljesítenie, hogy az adott évben biztosított legyen).

A biztosítási idők igazolásának tekintetében annak is jelentősége van, hogy a jogviszony 1998. január 1-jét megelőzően, vagy azt követően állt-e fenn, ugyanis a Tny. rendelkezései egyértelműen meghatározzák, hogy az ezen időpontot követően fennállt biztosítási jogviszony kizárólag abban az esetben vehető nyugdíjjogosultságnál szolgálati időként figyelembe, ha erre az időszakra a biztosítottól az előírt nyugdíjjárulékot levonták, megfizették. Ezzel szemben az 1998. január 1-jét megelőző szolgálati idők elismerésére az 1997. december 31-én hatályos jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni, ami azt jelenti, hogy részbizonyítékok hiányában csupán a munkaviszony fennállását kell bizonyítani. Vállalkozók, társas vállalkozók esetében azonban nem csak a biztosítási jogviszony fennállását, illetve a bevallás teljesítését, hanem a járulékfizetést is bizonyítani kell, ugyanis esetükben a bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint járulékfizetés hiányában – tényleges munkavégzés ellenére sem – állapítható meg szolgálati idő.

Az 1997. december 31-én követően fennállt, a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem található szolgálati idő vizsgálatánál a jogviszony fennállása mellett a nyugdíjjárulék megfizetését is bizonyítani szükséges, részbizonyítékok hiányában ugyanis a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni nem lehet. Az előzőekre való tekintettel, az 1997. december 31-ei időpontot követően fennállott szolgálati időre tanúbizonyítás csak nagyon korlátozottan lehetséges, mivel a járulékfizetés ténye tanúvallomással nem igazolható.

Összegezve, amennyiben az érintett jogviszony 1998. előtt állt fenn és munkaviszony volt, úgy annak bizonyítása során elegendő a munkaviszony fennállását bizonyítani, ami történhet a fentiekben említett egykorú okiratokkal – ideértve a munkáltató által kiállított éves szja-bevallást is –, vagy akár munkatársi tanúkkal is. 1997. utáni jogviszony fennállása esetén viszont a járulék megfizetésének tényét is igazolni szükséges. Nem az adó megfizetését kell igazolni, hanem a biztosítási jogviszony fennállását és a járulék levonását.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Járulékkedvezmény végkielégítésre

Széles Imre

tb-szakértő

Adózás

Széles Imre

tb-szakértő

Kata alatti tárgyieszköz-értékesítés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 március
H K Sze Cs P Sz V
24 25 26 27 28 29 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close