hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíj megállapítása: így igazolható a szolgálati idő

  • adozona.hu

Olvasónk nyugdíjba menetele előtt kérte a szolgálati idő megállapítását. A saját maga által számolt és a hivatalosan megállapított szolgálati idő között hét év eltérés van. Megállapító szerv tájékoztatása szerint ez idő alatt nem volt járulékfizetésre. A kérdező akkori munkahelyén, egy önkormányzatnál azt mondták, hogy az adott időszakra vonatkozó kartonokat leselejtezték, számítógépes nyilvántartás sincs róla. Olvasónk azt kérdezi, hogyan tudja igazolni, hogy az érintett időszakban a munkáltató tőle levonta a járulékokat, illetve az adót is? Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A szolgálati idő elismerése során, függetlenül attól, hogy a biztosításban töltött időszak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 1998. január 1-jétől történő hatálybalépését megelőző vagy azt követő időszakra vonatkozik, a Tny. egyfajta sorrendiséget állít fel, amikor főszabályként kimondja, hogy azokat elsősorban a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A szolgálati idők beszámításánál tehát a társadalombiztosítási nyilvántartást, mint közhiteles nyilvántartást kell elsődleges forrásnak tekinteni, míg az egyéb bizonyítási eszközök kisegítő jelleggel alkalmazhatók abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyilvántartásban az adott időszakra adat nem, vagy csak hiányosan, hibásan lelhető fel.

A bizonyítás módja több tényezőtől függ: elsősorban attól, hogy a bizonyításra azért van-e szükség, mert az adat a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szerepel, vagy azért, mert szerepel ugyan, de tévesen. Ha az adat a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szerepel, azt az időszakot további megfelelő bizonyítékok nélkül szolgálati időként elismerni nem lehet, ezen időszakok tekintetében további okirati vagy – elsősorban az 1998. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan – egyéb hitelt érdemlő módon történő bizonyítás szükséges.

Már kapható a HVG 2020-as Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg!

2020. július 1-jétől teljesen új tb-törvény lép hatályba, az év első felében viszont még a „régi” járuléktörvényt kell használni. Éppen ezért a HVG Tb-különszáma mindkét tb-törvényt tartalmazza, külön magyarázatokkal az első és a második félévre, s megfelelő táblázatokkal, példákkal is segítjük az előírások értelmezését.

Részletek >>

A biztosítási idő fennállásának bizonyítására szolgálhat egyebek mellett a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirat, illetve a foglalkoztató eredeti nyilvántartása alapján kiállított igazolás. Munkaviszony igazolására szolgálhat például a foglalkoztató által kiállított eredeti munkakönyv, munkaszerződés.

Egykorú okiratnak minősül továbbá a havi fizetési jegyzék, vagy annak megfelelő más elnevezésű irat, a besorolásról (annak változásáról) szóló értesítés, a fizetésemelésről szóló értesítés, levéltárakban lévő korabeli nyilvántartások, beteglapok stb.

A fentieken túlmenően a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem, vagy csak részben szereplő, okmánnyal, okirattal nem igazolt biztosítási időket tanúk nyilatkozatával is lehet bizonyítani. Ez a bizonyítási mód azonban nem lehetséges olyan biztosítási jogviszonyokra vonatkozóan, amelyekre a vonatkozó jogszabály az igazolás módját egykorú okirathoz, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség teljesítéséhez kötötte/köti, vagy a vitatott jogviszony biztosítási kötelezettsége a jövedelem nagyságától függött. (Például: a bedolgozói jogviszony, vagy megbízási jogviszony alapján az adott személy kizárólag abban az esetben vált biztosítottá, ha a havi keresete elért egy bizonyos mértéket, vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag bizonyos mértékű munkaegységet kellett teljesítenie, hogy az adott évben biztosított legyen).

A biztosítási idők igazolásának tekintetében annak is jelentősége van, hogy a jogviszony 1998. január 1-jét megelőzően, vagy azt követően állt-e fenn, ugyanis a Tny. rendelkezései egyértelműen meghatározzák, hogy az ezen időpontot követően fennállt biztosítási jogviszony kizárólag abban az esetben vehető nyugdíjjogosultságnál szolgálati időként figyelembe, ha erre az időszakra a biztosítottól az előírt nyugdíjjárulékot levonták, megfizették. Ezzel szemben az 1998. január 1-jét megelőző szolgálati idők elismerésére az 1997. december 31-én hatályos jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni, ami azt jelenti, hogy részbizonyítékok hiányában csupán a munkaviszony fennállását kell bizonyítani. Vállalkozók, társas vállalkozók esetében azonban nem csak a biztosítási jogviszony fennállását, illetve a bevallás teljesítését, hanem a járulékfizetést is bizonyítani kell, ugyanis esetükben a bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint járulékfizetés hiányában – tényleges munkavégzés ellenére sem – állapítható meg szolgálati idő.

Az 1997. december 31-én követően fennállt, a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem található szolgálati idő vizsgálatánál a jogviszony fennállása mellett a nyugdíjjárulék megfizetését is bizonyítani szükséges, részbizonyítékok hiányában ugyanis a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni nem lehet. Az előzőekre való tekintettel, az 1997. december 31-ei időpontot követően fennállott szolgálati időre tanúbizonyítás csak nagyon korlátozottan lehetséges, mivel a járulékfizetés ténye tanúvallomással nem igazolható.

Összegezve, amennyiben az érintett jogviszony 1998. előtt állt fenn és munkaviszony volt, úgy annak bizonyítása során elegendő a munkaviszony fennállását bizonyítani, ami történhet a fentiekben említett egykorú okiratokkal – ideértve a munkáltató által kiállított éves szja-bevallást is –, vagy akár munkatársi tanúkkal is. 1997. utáni jogviszony fennállása esetén viszont a járulék megfizetésének tényét is igazolni szükséges. Nem az adó megfizetését kell igazolni, hanem a biztosítási jogviszony fennállását és a járulék levonását.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Mikor mehetek nyugdíjba?

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Személyi kedvezmény igénybevétele

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close