Nők 40 nyugdíjra jogosító idők: mit lehet figyelembe venni, és mit nem?

Megosztás Tetszik

A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségével azok tudnak élni, akik 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Tudni kell, hogy ez nem feltétlenül egyenlő a meglévő szolgálati idővel, mert nem minden szolgálati idő minősül jogosultsági időnek. Például a gyermekneveléssel töltött idő ugyan beszámít a szolgálati időbe, de utóbbin belül fontos, hogy mennyit tesz ki a munkával szerzett jogosultsági idő.

A kedvezményes nyugdíjat elsősorban munkajövedelem utáni járulékfizetéssel kell megalapozni. A szabályozásba bekerült a jogosultsági idő fogalma, amely szűkebb tartalmú a szolgálati időnél. Kizárólag szolgálati időt képező időszak minősülhet jogosultsági időnek, azonban vannak olyan szolgálati idők, amelyek jogosultsági időként nem jöhetnek számításba. A kedvezményes nyugdíjra jogosultság elbírálásakor külön megítélés alá esik a jogosultsági időn belül is a munkával szerzett jogosultsági idő minimális aránya.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és a végrehajtására kiadott 168/1997. kormányrendelet (TnyR.) sorolja fel a jogosultsági időnek is számító szolgálati időket. A jogosultsági időnek két csoportja van: a munkával, illetve a gyermekneveléssel szerzett jogosultsági idő.

Munkával szerzett jogosultsági időnek számít egyebek mellett a munkaviszonyban, a közjogias jellegű foglalkoztatási jogviszonyokban (például közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, fegyveres, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú tagja), közfoglalkoztatási jogviszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, egyéb jogviszonyban (például megbízási, vállalkozási szerződés, választott tisztségviselő) szerzett szolgálati idő.

A fentieken túl az 1998. évet megelőző időszakra munkával szerzett jogosultsági időnek minősül például a kisiparosként, magánkereskedőként, segítő családtagként, alkalmi munkavállalóként, gmk-tagként, mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjaként, külföldön dolgozó vagy munkaviszonyban nem álló előadóművészként szerzett szolgálati idő.

Munkával szerzett jogosultsági időnek kell tekinteni a szolgálati időként elismerhető, biztosítással járó jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz, baleseti táppénz időtartamát is, ugyanakkor amennyiben a táppénzt úgynevezett passzív jogon – a munkaviszony megszűnését követően – folyósították, abban az esetben annak időtartama már nem vehető figyelembe jogosultsági időként, függetlenül azon ténytől, hogy az az általános szabályok szerint egyébként nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

Gyermekneveléssel szerzett jogosultsági időnek kell tekinteni a kifejezetten gyermeknevelésre tekintettel járó pénzellátásokkal, azaz a gyermekgondozási díjjal (gyed), a gyermekgondozást segítő ellátással (korábbi nevén gyermekgondozási segéllyel, azaz gyessel) és a gyermeknevelési támogatással (gyet), a csecsemőgondozási díjjal (azaz cseddel, valamint annak elődjével, a terhességi-gyermekágyi segéllyel, azaz tgyással) vagy az örökbefogadói díjjal szerzett szolgálati időt.

Az 1998-at megelőző időszakra a gyessel egyenértékű a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha azt a nő háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt vette igénybe.

A gyermekek otthongondozási díjában (gyod) és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban töltött idővel szerzett szolgálati idővel egyenértékű időként kell figyelembe venni azt az 1998-at megelőzően szerzett szolgálati időt, ami azért jár a nőnek, mert tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekével 30 napot meghaladóan fizetés nélküli szabadságon volt, vagy három és tíz éves kor közötti, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke miatt gyest vett igénybe.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük,

• mely jogcímen szerzett szolgálati idők nem vehetők figyelembe jogosultsági időként, és
• hogyan kell jogosultsági időként számolni az egyes gyermeknevelési ellátásokkal szerzett szolgálati időkkel!