Munkaügyi iratok megőrzése: megszűnt a kötelezettség, miért fontos mégis?

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Január 1-jétől lényegében megszűnt a foglalkoztatóknak dolgozóik irányadó öregségi nyugdíjkorhatárának betöltését követő öt évig előírt iratőrzési kötelezettség, miután úgy módosult a jogszabály, hogy ez csak a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokra vonatkozik. A módosított rendelkezés 2018. december 23-án került bele a nyugdíjtörvénybe, tehát a szigorú szabályok csak hat év iratanyagára vonatkoznak. Cikkünkben arra mutatunk rá, miért fontos, hogy a munkáltatók kötelezettség nélkül is megőrizzék az iratanyagokat.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 99/A paragrafusának (1) bekezdése 2024. december 31-éig a következők szerint rendelkezett: „A Tbj. szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni”.

Ez év január 1-jétől viszont úgy módosult a jogszabály, hogy ez a megőrzési kötelezettség csak a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokra vonatkozik.

Adózóna-kiadvány: Útmutató többes jogviszonyokhoz – tb-kötelezettségek szabályai

Egyéb bekezdések nem változtak. Tehát a nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén továbbra is köteles bejelenteni az (1) bekezdés szerinti munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. E bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatot szolgáltatni, ha arra korábban nem került sor.

Mivel a most módosított rendelkezés 2018. december 23-án került a Tny.-be, a szigorú – a nyugdíjkorhatár elérése, plusz 5 év – iratőrzési szabályok ez évtől csak 6 évnyi iratanyagra vonatkozóan állnak fenn.

Visszaállt tehát a 2018. december 23-át megelőző rendszer, amikor az iratőrzési kötelezettséget közvetlenül nem írta elő jogszabály.

A munkaügyi iratok (elévülési időn túli) megőrzésének kötelezettsége, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LVI. törvény előírásaiból levezethető ugyan, ám nincs szankciója, ha ezt a szabályt nem tartja, tartotta be a nyilvántartásra kötelezett.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben választ adunk a címben megfogalmazott kérdésre, hogy a kötelezettségi szabályok lazítása mellett miért fontos mégis az iratok megőrzése, mely esetekben nélkülözhetetlenek a nyugdíjbiztosítás számára!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi adókedvezmény felváltva gondozott gyermeknél

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Járulékkedvezmény

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Pótbefizetés végelszámolás előtt

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 1 2

Együttműködő partnereink