Megváltozott munkaképességű munkavállalók és vállalkozók tb-terhei 2024-ben

Megosztás Tetszik

2024. január 1-jétől hatályos szabály alapján, a rehabilitációs-, illetve rokkantsági ellátás igénylésekor már nem kell megszüntetni a fennálló keresőtevékenységet. Nem változott az a szabály, hogy a már megállapított rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátás folyósítása alatt is végezhető keresőtevékenység. Az alábbiakban ismertetjük, hogy milyen közterherfizetés mellett dolgozhat munkaviszonyban és vállalkozóként a megváltozott munkaképességű személy.

A megváltozott munkaképességű személy munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani a 2012. évi I. törvény (Mt.) azon szabályára, mely szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ha a munkavállaló egészségi állapota megváltozik, akkor a fenti szabályra is tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.

Évenként 5 munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki

♦ fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy

♦ vakok személyi járadékára jogosult, vagy

♦ megváltozott munkaképességű*.

*Megjegyzés: Az Mt. alapján megváltozott munkaképességű munkavállaló a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítése alapján az,

♦ akiknek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

♦ aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

♦ akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

♦ rokkantsági ellátásban részesül.

Munkaviszonyban foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személy munkabéréből a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl meg kell fizetni 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot. Részmunkaidőben történő foglalkoztatáskor figyelemmel kell lenni arra, hogy a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30 százalékából meg kell fizetni. A munkáltató a munkabér után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót, amelynél szintén érvényesül az a szabály, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetjük a megváltozott munkaképességű munkavállalókra és vállalkozókra vonatkozó további tb-előírásokat!