Megállapított nyugellátások: folyósítás, bejelentési kötelezettségek

Megosztás Tetszik

A megállapított nyugellátásokat, ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja; az ellátásban részesülő személy minden olyan tényt, adatot köteles bejelenteni, amely érinti az ellátásra való jogosultságát vagy annak folyósítását.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül saját jogú (öregségi) és hozzátartozói nyugellátást, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, baleseti járadékot, rokkantsági járadékot lehet megállapítani a jogosultsági feltételek fennállása esetén.

A megállapított nyugellátásokat, ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) nyugdíjfolyósítási törzsszám mint azonosító szám alatt folyósítja, mely törzsszámról a folyósítás megkezdésekor minden érintett személy kap egy igazolást.

Szintén az Igazgatóság feladata az évenkénti emelések végrehajtása, egyes jogosultsági feltételeknek a folyósítás tartama alatti vizsgálata (tanulmányok folytatása, egészségkárosodás véleményeztetése stb.), az ellátások szüneteltetése, megszüntetése és a külföldön élő ellátott személyek adatainak évenkénti egyeztetése.

Az Igazgatóság a megállapított ellátások folyósításáról a nyugdíjmegállapító szervek (fővárosi/megyei kormányhivatalok családtámogatási/nyugdíjbiztosítási főosztályai) határozatainak beérkezését követő, illetve elektronikus adattovábbítás esetén a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő tíz munkanapon belül intézkedik.

A nyugellátások/ellátások folyósítása mindig havonta, az esedékesség hónapjában (tárgyhónapban) történik, kizárólag a magyar törvényes fizetőeszközben, vagyis forintban, mégpedig a nyugdíjas előzetes rendelkezése szerint postai úton, készpénzes kézbesítéssel vagy bankszámlára utalással.

A folyósítás módjára vonatkozó rendelkezést az érintett személynek már a nyugdíj/ellátás igénylésére szolgáló nyomtatványon fel kell tüntetnie, a folyósításra vonatkozó rendelkezést viszont utólag, minden kötöttség nélkül, a jogosulttól vagy képviselőjétől származó írásbeli nyilatkozattal bármikor meg lehet változtatni.

Postai kézbesítés esetén lehet kérni a lakóhelyre vagy a tartózkodási helyre, vagy ezektől eltérő, úgynevezett folyósítási címre történő utalást. Ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor az adott hónapon belüli kézbesítés időpontját a posta határozza meg előre: ez az úgynevezett postai kifizetési naptárban meghatározott nap, amikor a nyugdíjas, ellátott számára a postás havonta kiviszi a nyugdíjat. A kézbesítési naptárat a Magyar Posta Zrt. alakítja ki és juttatja el az érintettekhez a tárgyévet megelőzően.

Postai kézbesítés helyett az érintett kérheti az ellátásának az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára való utalását is. Utalás esetén fontos előírás, hogy a nyugdíjasnak vagy törvényes képviselőjének rendelkezési joga kell legyen a pénzintézeti számla felett, akár tulajdonosként, társtulajdonosként, akár más jogcímen. Belföldi folyósítás esetén az utalás költségei az Igazgatóságot terhelik.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• előzetes letartóztatását vagy szabadságvesztés büntetését töltő személy nyugellátásának folyósítása,

• külföldön élő nyugdíjasok nyugellátásának folyósítása,

• kötelező adatbejelentés,

• adategyeztetés.