hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szolgálati idő arányosítása: mikor kell alkalmazni a nyugdíj megállapításakor, hogyan kell kiszámolni?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő
1

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható öregségi nyugdíj összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugdíj alapjául szolgáló, az átlagszámítási időszakban – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekből számított havi átlagkereset, a másik a nyugdíjazásig elért, megszerzett szolgálati idő hossza, amely meghatározza, hogy milyen mértékben lehet figyelembe venni a kiszámított havi átlagkeresetet. A nyugdíj összege szempontjából tehát nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjigény elbírálása során.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) alapelvként határozza meg, hogy a szolgálati idő számításánál 365 napot kell egy évnek tekinteni, függetlenül attól, hogy az adott év ténylegesen hány napból állt. A jogszabály által meghatározott 365 napnál egy adott évben akkor sem lehet több szolgálati időt beszámítani, ha adott esetben korábbi speciális szabály a ledolgozott időtartamot szorzó alkalmazásával rendeli figyelembe venni (például a repüléssel szerzett korkedvezményes idő számításánál). Abban az esetben is 365 nap szolgálati idő ismerhető csak el a tárgyévben, ha valaki adott időszakban egyidejűleg több olyan biztosítási jogviszonyban állt, mely jogviszonyok egyébként önmagukban nyugdíjra jogosító szolgálati időt keletkeztetnek.

1997. január 1-jétől hatályos az a szabályozás, mely bevezette az arányos szolgálati idő fogalmát; a számítást kizárólag az 1996. december 31-ét követően szerzett szolgálati idők esetében kell alkalmazni. Arányos szolgálati időt a Tny.-ben meghatározott biztosítási jogviszonyok esetében kell számolni, akkor, ha a biztosítási jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetek nem érik el az adott időszakra vonatkozó minimálbér összegét.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, hogy mely biztosítási jogviszonyoknál kerülhet sor arányos szolgálati idő megállapítására!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Vajon miért nem képes a jogalkotó a szolgálati idő kettős fogalmát szavak formájában is kettéválasztani?

Céljuk a zavarkeltés, tempójuk bámulatos?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Valós értékelés/forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

30 év alatti anyák szja-mentessége osztalék esetén

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakképzettséget nem igénylő utáni szochokedvezmény

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 november
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink