adozona.hu
Másutt munkaviszonyos, megbízott bt.-beltagnak jövedelemkivét nélkül kell járulékot fizetnie?
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Masutt_munkaviszonyos_megbizott_btbeltagnak_3GWQNH
Másutt munkaviszonyos, megbízott bt.-beltagnak jövedelemkivét nélkül kell járulékot fizetnie?
Tetszik
Bt. beltagja megbízási jogviszonyban látja el a bt. vezetését, megbízási díj nélkül, azaz nulla forintért. A beltagnak van 36 órát meghaladó munkaviszonya, és bt.-beltagként nem vesz ki jövedelmet, legfeljebb majd osztalékot. 2026-ban is maradhat így, vagy rá is vonatkozik az, hogy a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni a járulékokat, még akkor is, ha nem vesz ki jövedelmet? Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
A 2019. évi CXXII. törvény 4. § 21.5. pontja alapján, ha a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését megbízásban látja el, társas vállalkozónak minősül.
A társas vállalkozó biztosított, akkor is, ha díjazás nélkül látja el a tevékenységét. Amíg fennáll a társas vállalkozói jogviszony mellett a legalább 36 órás munkaviszonyban történő foglalkoztatás, addig nem kell a társas vállalkozási jogviszony kapcsán sem társadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót fizetni.
A kérdésben leírt esetben tehát az ügyvezető társas vállalkozói jogviszonyban áll, így esetében nem alkalmazható a tartós megbízás, hiszen az egy másik jogviszony.
Összegezve a kérdésére a válasz a következő: Igen, a kérdésben leírt esetben továbbra is két jogviszony áll fenn 2026. január 1-jétől. Az egyik a heti 36 órát meghaladó munkaviszony, míg a másik az ügyvezetői tevékenységre vonatkozó társas vállalkozói jogviszony.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (5)
Kedves Zsuzsa, köszönöm a választ.
A Ptk. valóban megalapozza a megbízási jogviszonyt, ebben nincs köztünk vita. A tartós megbízás is a Ptk. szerint értelmezhető, a munkaviszony viszont még akkor sem tartozik a Ptk.-ra, ha balga módon a jogprofesszorok úgy gondolták, hogy rendelkeznek arról, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyba "létezhet". Így jött létre a Ptk. 3:112.§. (1), és azt izomból beemelték a létesítő okiratok mintaszövegébe, pedig arra semmi szükség nem lett volna.
A kínos jogalkotási malőrt követően a munkaviszony / megbízási jogviszony közti döntést az Igazságügyi Minisztérium kiemelte a létesítő okiratról szóló rendeletében a kötelező elemek közül (24/2006. (V. 18.) IM rendelet), de - a tekintély okán - nem kívánták a Ptk.-ból is kivenni ezt az eltévelyedett szakaszt. Szomorú látni, hogy a reakcióban mégis ez lett meghivatkozva.
A tartós megbízást értelmes jogalkotó nem rakta volna így bele a Tbj. előírásai közé, fogalmi elhatárolások nélkül, mert ezzel zavart okozott az amúgy is zavaros és alkotmányellenes tag+ügyvezető esetére kitalált kötelező "társas vállalkozó" jogviszony mibenléte terén.
A "társas vállalkozó" fogalmát (Tbj. 4.§ 21.5) a munkaviszony azonban teljes egészében képes lefedni, mióta az önmagunkkal való munkaszerződéskötést a Kúria kiengedte a palackból az 1/2014-es jogegységi döntésével. A vita köztünk abban van, hogy a társas vállalkozói jogviszonyt és az ügyvezetői jogviszonyt is Zsuzsa külön-külön második és harmadik jogviszonyként is odamagyarázza az ilyen helyzetbe. Ezeket Ön szerint "el kell bírálni" és akár bejelentéssel is kell kísérni, ami jelentősen összezavarja az érintetteket. A jogviszonyok témája azonos cégen belüli munkaviszony melletti társas vállalkozás témájában úgy fel lett dúsítva, hogy alig találok olyan átlagos könyvelőt, aki ezt átlátná és értené.
Az "ügyvezetés" mint újfajta jogviszony Tbj.-ben való "megnevezése" ellen biztos, hogy kézzel-lábbal tiltakoznék, mert csak növelné a fogalmi káoszt.
Mezőszegi Róbert nevű szakembert nem ismerek, de más se ismer. "Érdekes" szemlélet, hogy így ismeretlenül eldönti, hogy mit kellene írnom és tennem, nulla szakmai érv mentén. Gratulálok a véleményéhez és további jó kommentelést kívánok!
Tisztelt Ruszin Zsolt!
Régóta figyelem hozzászólásait, ismerem nyelvhasználatát, például: izé, hajtogatás, aggódás. Azt gondolom ezek nem illenek ide, ez egy magas színvonalú szakmai oldal, ahol a kérdésekre jogszabályokkal alátámasztott, alaposan megindokolt válaszokat vár az olvasó, amit nagyrészt meg is kap. Ebből következik, hogy az Ön személyes problémáira nem sokan kíváncsiak. Persze megértem, hogy Önt zavarják bizonyos dolgok, de ezekről nem itt kell panaszkodnia.
A hozzászólásban meg lettem nevezve, így röviden reagálok arra, hogy miért kell a jogviszonyokat - pl: az ügyvezetés esetén is - külön-külön kezelni.
Az ügyvezetésnél elsődleges a PTK szabályát kell alkalmazni. A PTK 3:112. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el." Itt tehát két már két jogviszony is nevesítve van. Az egyik a munkaviszony, a másik a megbízási jogviszony. Ez utóbbinál jön be a Tbj. szabálya, amely rögzíti, hogy ha a tag megbízásban csak ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. (Jogszabályi alap: 2019. évi CXXII. törvény 4. § 21.5. pontja). Ez tehát egy harmadik jogviszony, amely kapcsán a választ is írtam.
A válaszainkat a hatályos szabályok alapján adjuk meg. Persze egyszerűbb volna, ha lenne egy "ügyvezetés" jogviszony és csak ezt alkalmaznánk minden esetben. Ilyen azonban nincs.
A kérdező vélhetően még azt sem érti, hogy a beltag-ügyvezető 2012.01.01-től (alkotmányellenesen) automatikusan biztosítottként bejelentendő és NY-es 08-as bevallásokat küldözget be szorgalmasan, ami elég nagy könyvelői hiba.
Nem lenne ilyen probléma, ha a NAV már régen automatizálta volna a tag+ügyvezető biztosítási jogviszonyának berögzítését az elmúlt 16 évben, valamikor útközben. Tudom, tudom, már dolgoznak rajta és kész is lesz 2080 táján...
A tag+ügyvezető kötelező társadalombiztosítása valóban a legalább 36 órás munkaviszony esetén kinullázható, mert a kérdés szerint nincs jövedelemkifizetés, csak osztalék. Ezzel nincs is baj.
Ebbe rondított bele a "tartós megbízás" 2026.01.01-től. A tartós megbízási jogviszony magyarázat nélkül a törvénybe való belehajítása jól mutatja, hogy az NGM és a magyar jogalkotás mennyire lenn van.
A tartós megbízás nevű szabályozatlan izé - a válaszban szereplő "nem alkalmazható" állítással szemben - halmozásként (a társas vállalkozói jogviszony mellett) megléphető. A tartós megbízás által ugyanis jövedelemadó megfizetése nélkül lehet szerezni további egészségbiztosítási ellátási alapot és nyugdíj szolgálati időt. Ez havi 30.505 forint plusz járulékterhet jelent, de látva a 14. havi nyugdíjat, a nyugdíjmegállapítás előtt álló, eleve magas nyugdíjra hajtók ezzel kiegészíthetik a nyugdíjalapjukat, bár szerintem az illető egy önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett havi 30 ezerrel jobban járna, mint az állami járulék pumpálásával.
Persze, ha a tag+ügyvezetőnél a járulékminimalizálás a cél, akkor nyilván nem fogja a zavaró "tartós megbízás" nevű izét alkalmazni, csak akkor nem értem, hogy minek aggódik (pláne akkor, ha be sincs jelentve a tag+ügyvezető biztosítottként)?...
Megjegyzem, hogy az aggódás abból ered, hogy Zsuzsa és néhány más TB szakértő azt hajtogatja évtizedek óta, hogy van külön megbízási jogviszony, van külön társas vállalkozói jogviszony és van (lehet) külön munkaviszony és ezt kell "elbírálgatni". Ezért is merülhetett fel a kérdezőben a kérdés, hogy ugye itt a megbízás az külön jogviszony, ami Zsuzsa szerint is "leválik" a társas vállalkozói jogviszonyáról. Tisztelettel kérem, hogy abba kellene már hagyni a téma bonyolítását! Majd erről is írok majd egy összefoglaló cikket, hogy ne csak az adózóna lektorálatlan anyagjai jöjjenek fel a keresőben. Természetesen az ellenvéleményemért lehet utálni, de inkább azt kellene feltenni kérdésként, hogy igazam van-e.