hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Járulékfizetés külföldön is dolgozó magyar ügyvezető után

  • adozona.hu

Magyarországi kft. külföldi leányvállalatokban is ügyvezető, kell-e, és, ha igen, hogyan a külföldi munkavégzéséből származó jövedelme után Magyarországon járulékot fizetni? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, tb-szakértőnk válaszolt.

„Magyar kft. Magyarországon lakó ügyvezetője a kft. román és a szlovák leányvállalatában is ügyvezető, munkaszerződés alapján Romániában és Szlovákiában is munkabérben részesül. A biztosítási kötelezettség igazolásához a magyar ügyvezető rendelkezik A1-es igazolással, mely szerint a magyar tb-szabályok vonatkoznak rá, így Szlovákiában és Romániában nem vonnak az ügyvezető béréből járulékot, illetve a leányvállalatok sem fizetnek az ügyvezető bére után járulékot. A Szlovákiában és a Romániában kapott munkabér után kell-e Magyarországon a munkáltatót és munkavállalót terhelő járulékot fizetni? Ha kell, munkáltatóként és munkavállalóként mennyit és milyen címen, kinek és hogyan kell levonni, illetve kinek és hogyan kell bevallani és befizetni?” – kérdezte olvasónk.

Az kérdésben leírt esetben Szlovákiából, Romániából kapott bér után meg kell fizetni a magyar tb közterheket a magyar szabályok alapján, azaz

– a járulékfizetés mértéke az 1997. évi LXXX. törvényen, míg
– a szociális hozzájárulási adófizetés 2011. évi CLVI. törvényen alapul.

A tb-közterheket a 08INT nyomtatványon kell bevallani. A biztosítási jogviszonyokat (külön a szlovák és külön a román jogviszonyt is) a T1041INT nyomtatványon kell bejelenteni.

Jogszabályi alap a 1997. évi LXXX. törvény 56/A paragrafusa, mely a következőképpen rendelkezik:

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás a 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. paragrafusaiban meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.

Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a fenti bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

A biztosítási és járulékfizetéssel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell teljesíti az állami adóhatóság részére, az erre kötelezettet az 1997. évi LXXX. törvény 44. paragrafusban, a 46-47. paragrafusokban, valamint az 50. paragrafus (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és igazolási kötelezettség nem terheli.

A járulékbevallás tartalmazza:

– a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
– a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
– a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
– a járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tól-ig” tartamára vonatkozó adatot,
– annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és
– a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Piaci ár

Girászin János

Transzferár Üzletágvezető

Niveus Consulting Group Kft

"Saját tőke pótlása" válaszhoz

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Leköszönő tulajdonos szavazati joga

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 május
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close