hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldi munkavégzés, majd magyarországi szülés utáni ellátások

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Milyen ellátásokra jogosult a szülő nő, illetve a család, ha külföldön dolgozott az utóbbi években, de a gyermek már Magyarországon születik meg? Ismertetjük.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik többek között az egészségbiztosítási ellátásokról, nevezetesen a táppénzről, a csecsemőgondozási díjról és a gyermekgondozási díjról.

Gyermek születése esetén az első időbeni ellátás, amiről érdemes beszélni, az a csecsemőgondozási díj. Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke 

  • a biztosítás tartama alatt vagy
  • a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
  • a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

Itt érdemes megállni és megvizsgálni, hogy egy külföldön dolgozó nőnek, aki itthon szeretné gyermekét megszülni, milyen biztosítási múltja van. A 365 napba az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (3) bekezdése szerint biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

Már kapható a HVG 2020-as Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg!
2020. július 1-jétől teljesen új tb-törvény lép hatályba, az év első felében viszont még a „régi” járuléktörvényt kell használni. Éppen ezért a HVG Tb-különszáma mindkét tb-törvényt tartalmazza, külön magyarázatokkal az első és a második félévre, s megfelelő táblázatokkal, példákkal is segítjük az előírások értelmezését.
Részletek >>

Vagyis e törvény szerint a 365 biztosított napba beleszámít a külföldön megszerzett biztosítotti idő is, viszont kiemelendő, hogy ez csak a jogosultsági időszakba számít bele, az ellátás várható összegébe nem. Tehát, ha valaki Angliában például sokat keresett, az nem lesz alapja egy magyarországi ellátásnak.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen feltétele van még a csednek, mi szükséges a gyedhez, továbbá milyen nagyságúak ezek az ellátások!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ausztria forrásadó

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Készpénzes számla beütése pénztárgépbe

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Kiskereskedelmi különadó

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close