Külföldi munkavégzés, majd magyarországi szülés utáni ellátások

Megosztás Tetszik

Milyen ellátásokra jogosult a szülő nő, illetve a család, ha külföldön dolgozott az utóbbi években, de a gyermek már Magyarországon születik meg? Ismertetjük.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik többek között az egészségbiztosítási ellátásokról, nevezetesen a táppénzről, a csecsemőgondozási díjról és a gyermekgondozási díjról.

Gyermek születése esetén az első időbeni ellátás, amiről érdemes beszélni, az a csecsemőgondozási díj. Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke 

• a biztosítás tartama alatt vagy
• a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
• a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

Itt érdemes megállni és megvizsgálni, hogy egy külföldön dolgozó nőnek, aki itthon szeretné gyermekét megszülni, milyen biztosítási múltja van. A 365 napba az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (3) bekezdése szerint biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

Vagyis e törvény szerint a 365 biztosított napba beleszámít a külföldön megszerzett biztosítotti idő is, viszont kiemelendő, hogy ez csak a jogosultsági időszakba számít bele, az ellátás várható összegébe nem. Tehát, ha valaki Angliában például sokat keresett, az nem lesz alapja egy magyarországi ellátásnak.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen feltétele van még a csednek, mi szükséges a gyedhez, továbbá milyen nagyságúak ezek az ellátások!