Keresőtevékenységi korlátok családi pótlék, nyes, árvaellátás mellett

Megosztás Tetszik

A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) esetében a keresőtevékenység főszabály szerint a segély folyósításának szünetelését eredményezi, ugyanakkor vannak kivételek – például az egyszerűsített foglalkoztatás. Emellett a jogszabályok külön rendelkeznek a családi pótlékban részesülő nagykorúak jövedelemkorlátjáról, valamint az árvaellátás mellett folytatható munkavégzés szabályairól is. Cikkünkben áttekintjük, hogy a munkavállalás mely esetekben befolyásolja az ellátások folyósítását, és mire érdemes figyelni a jogosultság megőrzése érdekében.

A társadalombiztosítási, családtámogatási és szociális ellátásokra vonatkozó jogszabályokban a korábbiaknál jóval kevesebb tevékenységi kereseti korláttal találkozhatunk. Megszűnt például a nyugdíj (kivéve a közszolgálati jogviszonyokat), illetve a rokkantsági és rehabilitációs ellátás melletti tevékenységi korlát. A csecsemőgondozási  díj (csed) melletti keresőtevékenység szabályai enyhültek, a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság, ápolási díj vagy a nagyszülői gyes melletti munkavégzésre vonatkozó előírások széles körben ismertek.

Kedvesebb szó esik ugyanakkor a családi pótlékban részesülő, 18. évét betöltött személyek, az árvaellátás, illetve a nyugdíj előtti segély (nyes) mellett dolgozók jövedelemkorlátjáról.

Munka nyugdíj előtti álláskeresési segély mellett

A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) melletti munkavégzés lehetősége tág személyi kört érint.

A foglalkoztatásról szóló 1991. évi IV. törvény 30. paragrafusának (6) bekezdése értelmében szünetel a nyes folyósítása a keresőtevékenység – ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatást – folytatásának időtartama alatt.

Kapcsolódó cikkünk: Munkavégzés csed, gyed, gyes, gyet, gyod és táppénz mellett

A törvény alkalmazásában keresőtevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Ezen viszonylag egyszerű meghatározást azonban kiegészíti azzal a jogszabály, hogy keresőtevékenységet folytatónak minősül

– az egyéni vállalkozó is, kivéve azt az időszakot, amelynek tartama alatt a vállalkozói tevékenységét szünetelteti,

– a gazdasági társaság társas vállalkozónak minősülő tagja (abban az esetben is, ha ténylegesen nem végez munkát, de a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve),

– a gazdasági társaság vezető tisztségviselője,

– a jogszabály alapján tiszteletdíjjal járó munkavégzés, feltéve, hogy annak havi összeg eléri a minimálbér 30 százalékát,

– a mezőgazdasági őstermelői tevékenység, amennyiben az abból származó bevételt az szja-törvény szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, azaz eléri a minimálbér hatszorosát.

Ezzel szemben nem minősül keresőtevékenységnek:

– a külön törvény alapján (2005. évi LXXXVIII. törvény) végzett közérdekű önkéntes tevékenység, valamint

– a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülői tevékenység, ha az érintett a nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.

Cikkünk folytatásában ismertetjük

• a családi pótlékban részesülők munkavállalására, valamint
• az árvaellátás melletti keresőtevékenységre

vonatkozó szabályokat.