További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások és igénylésük: itt a lista!

  • dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő

Az elmúlt években több, a gyermekvállalást elősegítő szabályt fogadtak el a törvényalkotók, gondoljunk csak például a gyed extrára vagy a családi adó- és járulékkedvezményre. Tapasztalatok szerint a szülőknek még abban sem egyszerű kiigazodniuk, hogy gyermekvállalás esetén milyen pénzbeli ellátásokat vehetnek igénybe gyermekük születése esetén, és azokat hol kell igényelni. Alábbi cikkünkben ehhez nyújtunk fogódzót.

Szüléskor járó ellátások

A szülő gyermeke megszületésekor kétféle egyösszegű támogatásra jogosult: anyasági támogatásra és az úgynevezett babakötvényre. Amíg a babakötvény egyszeri, 42 500 forintos összegét egy letéti számlára – amelyet az állam automatikusan megnyit a gyermek születését követően – minden kérelem nélkül átutalják, addig az anyasági támogatást kérelmezni kell. (Megjegyzés: a babakötvényről a későbbiekben külön cikkben részletesen írunk majd).

Az anyasági támogatás mértéke gyermekenként 64 125, míg ikergyermek esetén 85 500 forint. Anyasági támogatásra jogosult többek között minden Magyarországon élő magyar állampolgár, aki gyermeket vállalt. Mint az az elnevezésben is szerepel, az anyasági támogatás elsősorban az anyának jár. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.

Az ellátás előfeltétele, hogy az anya

– a terhessége alatt legalább négy alkalommal vegyen részt terhesgondozáson;
– koraszülés esetén legalább egyszer vegyen részt terhesgondozáson;
– ha igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, akkor a fenti terhesgondozáson való részvételt nem kell a kérelméhez csatolnia.

Az anyasági támogatást a Kérelem az anyasági támogatás megállapítására nyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerinti megyei, fővárosi kormányhivatalnál, vagy, ha a munkahelyen működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél. Figyelni kell arra, hogy az anyasági támogatásra vonatkozó kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül kell benyújtani!

Szülést követően igényelhető ellátások

A szülést követően igénybe vehető ellátásokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik a társadalombiztosítás keretében járó egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a másik a családtámogatási ellátások.

1.) Társadalombiztosítási ellátások:

– csecsemőgondozási díj,
– gyermekgondozási díj.

2.) Családtámogatási ellátások:

gyermekgondozási segély,
– családi pótlék (azaz nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás)

Csecsemőgondozási díj (csed)

Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést megelőzően 2 éven belül 365 napon át biztosított volt, és

– a biztosítás tartama alatt, vagy
– a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
– a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

A csed folyósításának ideje maximum 24 hét, azaz 168 nap. A csednek nincs felső határa, az a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70 százaléka.

A csedet is kérelmezni kell a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű, illetve egyéni vállalkozó, őstermelő esetén az "Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” nevű nyomtatványokon.

A kérelmet, ha kifizetőhely működik a munkahelyen, akkor a kifizetőhelyhez, egyéb esetben a lakóhely (vállalkozás esetében a székhely) szerint illetékes fővárosi-, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél kell benyújtani.

Az ellátás visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra érvényesíthető, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Gyermekgondozási díj (gyed)

Gyermekgondozási díjra jogosult a szülő, ha

– a gyermeket saját háztartásában neveli és
– a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően 2 éven belül 365 napon át biztosított volt,
– az anya, valamint a csecsemőgondozási díjra jogosult személy, aki részére csecsemőgondozási díjat állapítottak meg, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően 2 éven belül 365 napon át biztosított volt.

A gyed legkorábban a csed, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár, legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig. Ikergyermekek esetén további 1 évig, azaz legfeljebb a gyermekek 3. életévének betöltéséig folyósítható az ellátás.

A gyermekgondozási díj a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka, azaz maximum havi bruttó 147 ezer forint lehet.

A gyednek egy különleges formája az úgynevezett diplomás gyermekgondozási díj.  Ez a gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek egyéves koráig jár. A diplomás gyermekgondozási díj havi összege a képzéstől függően 105 ezer, illetve 122 ezer forint 70 százaléka.

A gyermekgondozási díjat is kérelmezni kell az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra”, illetve egyéni vállalkozó, őstermelő esetén az "Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványokon.

A kérelmet, ha kifizetőhely működik a munkahelyen, akkor a kifizetőhelyhez, egyéb esetben a lakóhely (vállalkozásoknál a székhely) szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez kell benyújtani. Az álláskeresési támogatásban részesülő a támogatást folyósító munkaügyi központnál nyújthatja be az ellátás iránti kérelmét.

Az ellátás visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra érvényesíthető, s legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Gyermekgondozási segély (gyes)

Biztosítástól független családtámogatási ellátás. Ha a szülő nem volt jogosult csedre, akkor a szülést követően jogosult lehet erre az ellátásra.

A gyermekgondozási segély

– a gyermek 3. életévének betöltéséig, illetve
– ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jár.

A gyes havi összege gyermekenként 28 500 forint. Akkor jár, ha az arra vonatkozó kérelmet – "Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására" – benyújtja a szülő. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalhoz, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor ahhoz kell benyújtani.

Ez az ellátás is igényelhető visszamenőleg, azonban ez esetben nem 6 hónapra, hanem csak 2 hónapra, azaz az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjáig lehet visszamenőleg kérni!

Családi pótlék

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást, majd iskoláztatási támogatást, azaz összefoglalva családi pótlékot nyújt. A családi pótlék – csecsemő esetén a nevelési ellátás – sem automatikusan jár, azt is igényelni kell.

A „Kérelem a családi pótlék megállapítására" elnevezésű nyomtatványt a lakóhely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalhoz, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor ahhoz kell benyújtani.

A családi pótlék havi összege

– egygyermekes család esetén 12 200 forint,
– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
– kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.

Ez az ellátás is igényelhető visszamenőleg 2 hónapra, azaz az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjáig lehet visszamenőleg kérni.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Korkedvezményre jogosító idő értelmezése

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Osztalék kifizetése július 1-je után

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X