Így számoljuk a katások szolgálati idejét 2021-ben: példával

Megosztás Tetszik

Minden évben fokozott érdeklődés mutatkozik aziránt, hogy a főállású kisadózó vállalkozó a tételes adófizetései alapján milyen mértékű társadalombiztosítási szolgáltatásra szerezhet jogosultságot, továbbá esetükben alkalmazásra kerül-e az úgynevezett arányos szolgálati idő számítása, vagy a befizetések után minden esetben az adott időszak teljes időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerhető lesz.

Az arányos szolgálati idő fogalmát az 1998. január 1-jétől hatályos a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-a vezette be, melynek rendelkezéseit az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

Az említett szakasz rendelkezései szerint, amennyiben a meghatározott biztosítási jogviszonyban – részmunkaidő, főállású kisadózó, őstermelő stb. – szerzett, elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíj mértéke szempontjából (Tny. 20. §) a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, hogyan számoljuk egy főállású kisadózó jogszerzését, ha havi 50 000 forint tételes adót, illetve ha 75 000 forintos emelt, tételes, havi összeget fizet!