adozona.hu
Aktív Magyarok alszámla, munkába járás költségtérítése, letiltás alól mentes juttatás, üzemi baleset – igaz vagy hamis?
//adozona.hu/tamogatott_tartalom/Igaz_vagy_hamis_3CYMX7
Aktív Magyarok alszámla, munkába járás költségtérítése, letiltás alól mentes juttatás, üzemi baleset – igaz vagy hamis?
Aktív Magyarok alszámla, a Diákhitel II. megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás, munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása, első házasok kedvezménye, munkába járás költségtérítése, üzemi baleset, végrehajtói letiltás alól mentes juttatás – egyebek mellett ezeket a területeket érintő kérdésekre keresték a helyes választ a NEXON által meghirdetett, 14. Országos Bérügyviteli Bajnokság résztevői a második forduló 2. feladatánál, melyet az alábbiakban ismertetünk a helyes válaszokkal együtt.
Állítások | Igaz/hamis | Jogszabályi hivatkozás | Észrevétel, magyarázat | |
1. | Az Aktív Magyarok alszámlán nyilvántartott pénzeszköz felett a társkártyával rendelkező közeli hozzátartozó is jogosult rendelkezni. | hamis | 76/2018. kormányrendelet | |
2. | Adómentes a kötött felhasználású Diákhitel II. konstrukció havi törlesztő, illetve előtörlesztés részleteinek megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás. | igaz | Szja tv. 1. számú melléklet 7.38 | |
3. | A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül két munkáltatónál – egyiknél délelőtti, másiknál délutáni műszakban – áll alkalmazásban mezőgazdasági idénymunkára. A 120 napos időkorlát ebben az esetben kétszeresnek minősül, tehát legfeljebb 60 napig állhat alkalmazásban egyazon időpontban a két munkáltatónál. | hamis | https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2025/46._Az_egyszerusitett_foglalkoztatas_2025._03._12 | |
4. | Az első házasok kedvezményét kizárólag magyar, szerb és ukrán állampolgárok érvényesíthetik | hamis | Szja tv. 29/C § | |
5. | A munkáltatót terhelő kifizetés napi hatórás garantált bérminimum esetén összesen 394144 Ft/hó. | hamis |
394/2024. kormányrendelet Szocho. tv. 2. § |
|
6. | Az apa, az anya és a lányuk azonos lakcímen laknak, és ugyanannál a munkáltatónál állnak alkalmazásban. Közösen, egy autóval járnak dolgozni. Mindhárman jogosultak a munkáltató általi munkába járás költségtérítésére. | igaz | 39/2010. kormányrendelet | |
7. | A munkavállaló saját gépkocsijával érkezett a munkahelyére. A cég parkolójában leparkolt, majd nem a kijelölt helyen, hanem az általa rövidebbnek vélt fás területen sétált, ahol a fák kiálló gyökereiben elesett és bokasérülést szenvedett. Ez az eset úti balesetnek számít és 90%-os táppénzre jogosult a munkavállaló. | hamis | Üzemi baleset - Magyar Államkincstár | * |
8. | 2025. július 1-jétől végrehajtói letiltás alól mentes juttatásnak minősül a családi kedvezmény nettó összege, ha a munkáltató vonja le a letiltást a munkavállaló munkabéréből. | igaz | 2024. évi LXXIV. tv. 16. § | ** |
9. | A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő 2025-től, ha az őstermelői tevékenységből származó jövedelem meghaladja az éves minimálbér felét, akkor a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni és az adót megfizetni. | igaz |
Szja tv. 23. §
|
*** |
10. | Az édesapa passzív gyedben részesül, ami mellett egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát vállal. A korábban leadott nyilatkozatát a „Kérelem a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj továbbfolyósítása iránt” elnevezésű nyomtatványt módosítania kell, és új nyilatkozatot kell leadnia. | hamis | Gyermekgondozási díj - GYED - Magyar Államkincstár | |
11. | Aktív Magyarok alszámlára a munkavállaló részére 2025. április 14-én utalt 35 000 Ft-ot a munkáltató. A második félévben erre az alszámlára nyilatkoztatás nélkül jogosult a 25 000 Ft juttatásra. | hamis | A SZÉP-kártya-juttatás már lakásfelújításra és aktív életmódra is költhető - Nemzeti Adó- és Vámhivatal | |
12. | A rehabilitációs hozzájárulás éves összege 2 617 200 Ft/fő/év. | igaz | Mmtv. 23. § | |
13. | A munkavállaló 2024. december 30-ától 2025. január 8-áig keresőképtelen állományban volt. 2024. évben a keresőképtelenség kezdetekor volt neki 4 nap betegszabadsága. A teljes keresőképtelenségi időszakra, azaz 2025. január 8-áig betegszabadságra lesz jogosult. | igaz | Mt. 126. § | |
14. | Ha az átalányadózó őstermelő adóévi bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét, akkor az abból megállapított jövedelme adómentes, így a bevételét és az abból megállapított jövedelmét sem kell bevallani. Ebben az esetben NAV-nak nem kell az őstermelőknek adóbevallási tervezetet készíteni. | hamis | **** | |
15. | Üzemi balesetben elhunyt munkavállaló özvegyének peren kívüli megállapodás alapján kifizetett kártalanítás után a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. | igaz | Szja tv. 1.számú melléklet 6.1 |
* Versenyzői észrevétel: Nehéz egyértelműen eldönteni, hogy úti üzemi baleset vagy sem. A törvény nem tér ki erre a részre, csak ezeket a kizáró okokat sorakoztatja fel üzemi baleset esetén:
Ebtv. 53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely
a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt,
c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt, vagy
d) szakirányú oktatás során, duális képzés esetén a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy lakásáról (szállásról) a szakképző intézmény által felügyelt szakirányú oktatás helyszínére vagy onnan a lakására (szállására) közlekedve, menet közben következett be.
Mivel munkavállaló az általa rövidebbnek ítélt úton ment a munkahely felé, véleményünk szerint jogosult a 90%-os táppénzre. A törvény nem tér ki arra az esetre, ha nem a kijelölt úton halad a dolgozó.
Feladatkészítő válasza: A válasz hamis, mivel a munkavállaló nem a közlekedési útvonalon haladt, valamint csak a saját meglátása szerint rövidebb az általa válaszott út, ami nem biztos, hogy valóban a legrövidebb is. Így nem jogosult baleseti táppénzre.
** Versenyzői észrevétel: A kérdés megfogalmazása számomra egy általános érvényű szabályozást foglalna magába, viszont a mentesítés csak a 2025. 07. 01. után kezdődő letiltásokat fogja majd érinteni. Ezért a választ inkább hamisnak gondolom, mintsem igaznak.
Feladatkészítő válasza: Ahogy az állítás megfogalmazása is tartalmazza, ez egy előremutató kérdés, mely a 2025. júliusi változásra hivatott felhívni a figyelmet. Ezért nem értek egyet a versenyző észrevételével, a helyes válasz az igaz.
*** Versenyzői észrevétel: A kérdés ebben a formában nem igaz (nem feltétlenül igaz), mivel a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a megállapított adót tovább csökkentheti az őstermelői adókedvezmény összegével.
Feladatkészítő válasza: Ilyenkor mindig az alapesetre kell gondolni, mert ha lett volna bármi adókedvezmény, akkor azt belefogalmazzuk a kérdésbe, vagy külön megjelöljük, hogy kedvezményre jogosult. Így a jó megoldás az igaz.
Versenyzői észrevétel: A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők esetében 2025-től ha az őstermelői tevékenységből származó JÖVEDELEM meghaladja az éves minimálbér felét, akkor a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni és az adót megfizetni. A megoldókulcs szerint: Szja tv. 23. §, információs füzet: A mezőgazdasági őstermelő adózása.
Szeretném jelezni, hogy a jelzett forrásban nem ez szerepel, hanem az, hogy HA A BEVÉTEL MEGHALADJA, lásd 2. 2. Adómentes bevétel rész. Értelmetlen is lenne egy olyan előírás, amely azt mondja ki, hogy ahhoz, hogy megtudjuk, hogy túlléptük-e JÖVEDELEMMEL az éves minimálbér felét, előbb magát a JÖVEDELMET kellene kiszámolni, hiszen a jövedelemszámítás a bevételtől függ, nem a jövedelemtől magától.
Feladatkészítő válasza: Sokszori átgondolás után végül arra jutottunk, hogy a helyes megoldás az igaz, mivel a jövedelemet úgy számoljuk ki, hogy jövedelem=bevétel-összes költség. Ha tehát a jövedelem meghaladja az éves minimálbér felét, akkor a bevételnek is biztosan meg kell haladnia. Ennél az állításnál/feladatnál is nem a jogszabály szó szerinti leírását kell alapul venni, hanem az adott szöveg igaz vagy hamis voltát kell eldönteni. A helyes megoldás: igaz.
**** Versenyzői észrevétel: A 14-es kérdésnél az "Igaz" választ jelöltem. Bár tudom, hogy a feltüntetett mondat nem felel meg a törvényben írtaknak, de itt a feladat arra vonatkozott, hogy a jelzett mondat igaz vagy hamis-e. A feladat szövegében a minimálbér ötszöröse, azaz 1 454 000 Ft szerepel. Az 1 454 000 Ft nem haladja meg az 1 744 800 Ft-ot, tehát ebben az esetben az őstermelő jövedelme adómentes, és nem kell a bevételéből megállapított jövedelmét bevallania. Azaz a helyes válasz: "Igaz".
A szakértői csapat válasza: A feladat szövegezésében nem a minimálbér ötszöröse van írva, hanem az éves minimálbér ötszöröse. Tehát 290 800*12*5=17 448 000 Ft.
A mezőgazdasági őstermelő adózása infórmációs füzet alapján:2.3.4. Bevallási szabályok
Ha az átalányadózó őstermelő adóévi bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét, akkor az abból megállapított jövedelme adómentes, ugyanakkor a bevételét és az abból megállapított jövedelmét be kell vallani, mert csak így állapítható meg, hogy a jövedelme adómentes.
Ezek alapján nem értünk egyet a versenyző észrevételével, a helyes megoldás a hamis válasz.
***** Versenyzői észrevétel: 1. Az én olvasatomban a "nem független felek" fogalmában a munkáltató-özvegy kapcsolat a feladatban szereplő helyzetre nem vonatkozik, ezért az Szja tv. melléklete vonatkozó részében szereplő kivétel ("ide nem értve a nem független felek peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat") sem vonatkozik rá. Az özvegy és a munkáltató viszonyában például a "nem függetlenséghez" szükséges munkajogi alá-fölérendeltség nem is érvényesül(het), az csak a munkaviszony fennállása alatt (a munkavállaló életében) volt/lett volna értelmezhető. (És a feladat szerint nem is arról van szó, hogy az özvegy az elhunyt munkavállaló jogutódjaként kapna meg valami olyan összeget, amire a munkavállaló még életében jogosult lett volna, csak időközben elhunyt.)
2. Az Szja tv. idézett kivétele eleve csak a sérelemdíjra vonatkozik, a feladat pedig kifejezetten "kártalanítás"-t ír, ami egy másik jogcím, azaz egy más jellegű anyagi jóvátétel. Ezért sem tartozik bele az idézett kivételi körbe a feladatban írt eset.
Feladatkészítő válasza: A feladat szövegezése sajnos pontatlan, mert nem került meghatározásra, hogy milyen kártalanításban részesült az özvegy, így javaslom, hogy az igaz és hamis állításokat is fogadjuk el. A feladat készítésekor a jogszabályi változásra szerettük volna felhívni a figyelmet [Szja tv. 1. sz. melléklet, 6.1. c)].
A tartalom a NEXON Kft. megbízásából készült (szerkesztő: Nagy István Ferenc oktatási igazgató, NEXON). A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.
Hozzászólások (0)