Aktív Magyarok alszámla, munkába járás költségtérítése, letiltás alól mentes juttatás, üzemi baleset – igaz vagy hamis?

Megosztás Tetszik

Aktív Magyarok alszámla, a Diákhitel II. megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás, munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása, első házasok kedvezménye, munkába járás költségtérítése, üzemi baleset, végrehajtói letiltás alól mentes juttatás – egyebek mellett ezeket a területeket érintő kérdésekre keresték a helyes választ a NEXON által meghirdetett, 14. Országos Bérügyviteli Bajnokság résztevői a második forduló 2. feladatánál, melyet az alábbiakban ismertetünk a helyes válaszokkal együtt.

* Versenyzői észrevétel: Nehéz egyértelműen eldönteni, hogy úti üzemi baleset vagy sem. A törvény nem tér ki erre a részre, csak ezeket a kizáró okokat sorakoztatja fel üzemi baleset esetén:

Ebtv. 53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely

a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,

b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt,

c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt, vagy

d) szakirányú oktatás során, duális képzés esetén a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy lakásáról (szállásról) a szakképző intézmény által felügyelt szakirányú oktatás helyszínére vagy onnan a lakására (szállására) közlekedve, menet közben következett be.

Mivel munkavállaló az általa rövidebbnek ítélt úton ment a munkahely felé, véleményünk szerint jogosult a 90%-os táppénzre. A törvény nem tér ki arra az esetre, ha nem a kijelölt úton halad a dolgozó.

Feladatkészítő válasza: A válasz hamis, mivel a munkavállaló nem a közlekedési útvonalon haladt, valamint csak a saját meglátása szerint rövidebb az általa válaszott út, ami nem biztos, hogy valóban a legrövidebb is. Így nem jogosult baleseti táppénzre.

** Versenyzői észrevétel: A kérdés megfogalmazása számomra egy általános érvényű szabályozást foglalna magába, viszont a mentesítés csak a 2025. 07. 01. után kezdődő letiltásokat fogja majd érinteni. Ezért a választ inkább hamisnak gondolom, mintsem igaznak.

Feladatkészítő válasza: Ahogy az állítás megfogalmazása is tartalmazza, ez egy előremutató kérdés, mely a 2025. júliusi változásra hivatott felhívni a figyelmet. Ezért nem értek egyet a versenyző észrevételével, a helyes válasz az igaz.

*** Versenyzői észrevétel: A kérdés ebben a formában nem igaz (nem feltétlenül igaz), mivel a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a megállapított adót tovább csökkentheti az őstermelői adókedvezmény összegével.

Feladatkészítő válasza: Ilyenkor mindig az alapesetre kell gondolni, mert ha lett volna bármi adókedvezmény, akkor azt belefogalmazzuk a kérdésbe, vagy külön megjelöljük, hogy kedvezményre jogosult. Így a jó megoldás az igaz.

Versenyzői észrevétel: A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők esetében 2025-től ha az őstermelői tevékenységből származó JÖVEDELEM meghaladja az éves minimálbér felét, akkor a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni és az adót megfizetni. A megoldókulcs szerint: Szja tv. 23. §, információs füzet: A mezőgazdasági őstermelő adózása.

Szeretném jelezni, hogy a jelzett forrásban nem ez szerepel, hanem az, hogy HA A BEVÉTEL MEGHALADJA, lásd 2. 2. Adómentes bevétel rész. Értelmetlen is lenne egy olyan előírás, amely azt mondja ki, hogy ahhoz, hogy megtudjuk, hogy túlléptük-e JÖVEDELEMMEL az éves minimálbér felét, előbb magát a JÖVEDELMET kellene kiszámolni, hiszen a jövedelemszámítás a bevételtől függ, nem a jövedelemtől magától.

Feladatkészítő válasza: Sokszori átgondolás után végül arra jutottunk, hogy a helyes megoldás az igaz, mivel a jövedelemet úgy számoljuk ki, hogy jövedelem=bevétel-összes költség. Ha tehát a jövedelem meghaladja az éves minimálbér felét, akkor a bevételnek is biztosan meg kell haladnia. Ennél az állításnál/feladatnál is nem a jogszabály szó szerinti leírását kell alapul venni, hanem az adott szöveg igaz vagy hamis voltát kell eldönteni. A helyes megoldás: igaz.

**** Versenyzői észrevétel: A 14-es kérdésnél az "Igaz" választ jelöltem. Bár tudom, hogy a feltüntetett mondat nem felel meg a törvényben írtaknak, de itt a feladat arra vonatkozott, hogy a jelzett mondat igaz vagy hamis-e. A feladat szövegében a minimálbér ötszöröse, azaz 1 454 000 Ft szerepel. Az 1 454 000 Ft nem haladja meg az 1 744 800 Ft-ot, tehát ebben az esetben az őstermelő jövedelme adómentes, és nem kell a bevételéből megállapított jövedelmét bevallania. Azaz a helyes válasz: "Igaz".

A szakértői csapat válasza: A feladat szövegezésében nem a minimálbér ötszöröse van írva, hanem az éves minimálbér ötszöröse. Tehát 290 800*12*5=17 448 000 Ft.

2.3.4. Bevallási szabályok

Ha az átalányadózó őstermelő adóévi bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét, akkor az abból megállapított jövedelme adómentes, ugyanakkor a bevételét és az abból megállapított jövedelmét be kell vallani, mert csak így állapítható meg, hogy a jövedelme adómentes.

Ezek alapján nem értünk egyet a versenyző észrevételével, a helyes megoldás a hamis válasz.

***** Versenyzői észrevétel: 1. Az én olvasatomban a "nem független felek" fogalmában a munkáltató-özvegy kapcsolat a feladatban szereplő helyzetre nem vonatkozik, ezért az Szja tv. melléklete vonatkozó részében szereplő kivétel ("ide nem értve a nem független felek peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat") sem vonatkozik rá. Az özvegy és a munkáltató viszonyában például a "nem függetlenséghez" szükséges munkajogi alá-fölérendeltség nem is érvényesül(het), az csak a munkaviszony fennállása alatt (a munkavállaló életében) volt/lett volna értelmezhető. (És a feladat szerint nem is arról van szó, hogy az özvegy az elhunyt munkavállaló jogutódjaként kapna meg valami olyan összeget, amire a munkavállaló még életében jogosult lett volna, csak időközben elhunyt.)

2. Az Szja tv. idézett kivétele eleve csak a sérelemdíjra vonatkozik, a feladat pedig kifejezetten "kártalanítás"-t ír, ami egy másik jogcím, azaz egy más jellegű anyagi jóvátétel. Ezért sem tartozik bele az idézett kivételi körbe a feladatban írt eset.

Feladatkészítő válasza: A feladat szövegezése sajnos pontatlan, mert nem került meghatározásra, hogy milyen kártalanításban részesült az özvegy, így javaslom, hogy az igaz és hamis állításokat is fogadjuk el. A feladat készítésekor a jogszabályi változásra szerettük volna felhívni a figyelmet [Szja tv. 1. sz. melléklet, 6.1. c)].

A tartalom a NEXON Kft. megbízásából készült (szerkesztő: Nagy István Ferenc oktatási igazgató, NEXON). A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.