Százezrek nyugdíja függ ettől: ki, mit nyer a járulékkedvezményekkel? – Táblázattal!

Megosztás Tetszik

Mennyit nyernek, illetve veszítenek a kedvezményes nyugdíjjárulék-fizetési konstrukciókkal a munkavállalók? Hogyan alakul a rövid távú nyereség és a várható nyugdíjveszteség? Melyik lesz a nagyobb? Az Adózóna összehasonlító kalkulációval nyújt fogódzót e kérdés megválaszolásához.

Magyarországon a nyugdíjcélú közterheket (nyugdíjjárulék, szociális hozzájárulási adó) általában a megszerzett – a foglalkoztatói bevallásban rögzített – jövedelem után kell megfizetni. Így az alkalmazottak nagy többségének a bruttó jövedelmét 2014-ben továbbra is 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulék terheli. A foglalkoztatónak további 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetni, melyből 26 százalék folyik be idén a nyugdíjkasszába. A járulékfizetés természetesen megfelelő ellenszolgáltatással jár: az alapját képező jövedelem beszámít a nyugdíjba.

Egyes jogviszonyokban a járulék-szabályai kedvezőbbek. Így:

• Az eltérő adózási feltételekre épülő vállalkozói jogviszonyokban állóknak (ideértve az evás vállalkozásokat és az őstermelőket is) jellemzően alacsony a kimutatott jövedelmük. A nyugdíj-közterheket ebben az esetben is csak az idén havi 101 500 forintos minimálbér, vagy a 118 ezer forintos garantált bérminimum után kell kötelezően befizetniük. (A garantált bérminimum a középfokú végzettséghez kötött vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik.) A szolgálati időre megállapodást kötő személyek ugyancsak választhatják a minimálbért a rájuk érvényes 34 százalékos nyugdíjjárulék alapjának.
• Eltérő a kedvezménye a kisvállalkozók tételes adóját (kata) választó főállású kisadózóknak. A havi 50 ezer forintos (valamennyi közterhet tartalmazó) adófizetést választóknál havi 81 300 forintot, a havi 75 ezer forintot fizetőknél pedig havi 136 250 forintot tekintenek nyugdíjjárulék-alapnak.
• Az ekhót fizető művészeti-, sport-, vagy egyéb tevékenységet ellátóknak a teljes jövedelmük járulékköteles ugyan, de csökkentett mértékben. Az ekho mértéke a magánszemélyeknek 15, a foglalkoztatóknak további 20 százalék, mely a nyugdíjjárulék mellett az egészségbiztosítási járulékot és az szja-t is tartalmazza. Ebből 3,9, illetve 19,26 százalék a Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele.

Kevesen gondolnak rá, hogy e konstrukciók választása nemcsak az elkövetkező időszak járulék-megtakarítását, hanem a jövőbeni nyugdíj csökkentését is jelenti. A nyugdíjba ugyanis csak az a jövedelem számít be, amely után az általános mértékű nyugdíjjárulék-kötelezettséget előírták.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből kiderül, mit nyernek és mit veszítenek a munkavállalók a kedvezményes nyugdíjárulék-fizetési konstrukciókkal!