Eldőlt a pénztártagok sorsa

Megosztás Tetszik

December 28-án lett volna az utolsó alkalom, hogy az Alkotmánybíróság döntést hozzon a magánnyugdíjpénztárban maradt tagok sorsáról. De az Ab nem döntött, s mivel több ülés már nem lesz, jövőre pedig megváltozik az Ab hatásköre, így a függőben lévő ügyek törlődnek, úgy tűnik, nem kerül pont erre a kérdésre. Januártól ugyanis már csak egyéni beadványokkal foglalkozik az Ab, amivel ismét előről kezdődhet majd a döntési folyamat, írja az mfor.hu.

A parlament tavaly év végén fogadta el azt a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kidolgozott törvényt, mely szerint, akik maradtak a magánnyugdíj-rendszerben, 2011 decemberétől nem szereznek jogosultságot az állami nyugdíjra, annak ellenére, hogy munkáltatójuk eddig 24 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett utánuk minden hónapban.

Időközben - vélhetően az Ab döntését megelőzendő - az Országgyűlés az utóbbi ponttal kapcsolatban módosításokat eszközölt a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával, így az mnyp-nél maradók is jogosultakká válnak a jövőben állami nyugdíjra. Ez azonban még nem lépett hatályba, sőt a köztársasági elnök sem írta alá, így az alkotmánybírák által ma vizsgált rendelkezések még hatályban vannak. 

A társadalombiztosítási nyugellátásáról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt többen megtámadták az Alkotmánybíróságon. Sereg András, a testület szóvivője még tavaly februárban azt közölte az MTI-vel, hogy 190 indítvány érkezett a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása miatt. Az Ab-től szerdán kapott összesítés szerint elsősorban magánszemélyek támadták meg a jogszabályt, de az indítványozók között szerepel Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, a Stabilitás Pénztárszövetség, valamint a Magyar Helsinki Bizottság is. 

Az indítványokkal egyébként már hónapok óta foglalkozott a testület, és még a nyári szünet előtt az [origo] beszámolója szerint született egy határozattervezet, amely kilátásba helyezte annak a törvény azon passzusainak a megsemmisítését, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól. Továbbá az Ab a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá.