Amit a munkabérelőlegről tudni érdemes

Megosztás Tetszik

Munkavállalói kérelemre adott munkabérelőleg hányszor adható egy évben, kell-e a munkáltatónak valamilyen adót vagy járulékot fizetni? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Munkavállalói kérelemre adott munkabérelőleg hányszor adható egy évben? A munkavállaló rendszeresen munkabérelőleget igényel 400 000 Ft/alkalom összegben, 6 havi visszafizetéssel. Amint visszafizetésre került az egyik, azonnal igényli a következő ugyanekkora összeget. Az éves összeg nem haladja meg az év első napján érvényes minimálbér ötszörösét. Kell a munkáltatónak valamilyen adót vagy járulékot fizetni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A munkavállaló kérelmére a munkáltató által folyósított munkabérelőleg adójogi szempontból olyan kamatmentes kölcsönnek minősül, amelyre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályai érvényesek. Nem kell a kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni abban az esetben, ha a munkabérelőleg folyósítása maximum 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik.

Ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, akkor arra a kedvező rendelkezés nem alkalmazható (Szja tv. 72. § (4) bekezdés g) pont). A kérdés szerinti esetben az újabb munkabérelőleget a munkáltató a korábbi munkabérelőleg visszafizetését követően folyósítja, így szintén nem kell alkalmazni a kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseket.

A munkabérelőleg folyósításakor abból adóelőleget nem kell vonni, viszont értelemszerűen visszafizetni a bruttó összeget kell. A munkavállaló azt is kérheti, hogy a későbbiekben a munkabéréből történő levonás útján törleszthesse az előleget.

Abban az esetben, ha az előzőekben foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, mely után a munkáltatónak már adóznia kell. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie [Szja tv. 72. § (2) bekezdés; a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 1. § (4) bekezdés].

Az adót és a szochót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani.