hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tulajdonosváltás, üzletrész-átruházás – mutatjuk a legfontosabb szabályokat, teendőket

  • adozona.hu

Egy kft. egyik résztulajdonosa üzletrészét gyermekének szeretné ajándékozni. Mire kell figyelni a tulajdonosváltás során, ha a jelenlegi tulajdonostársat nem lehet elérni, megkeresésekre nem reagál? Olvasói kérdésre dr. Lantos Andrea, ügyvéd (budlegal Ügyvédi társulás) válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: A férjem egy kft.-ben 50 százalékban tulajdonos, szeretné az üzletrészét elajándékozni a fiúnknak. Szükséges-e a másik tulajdonos beleegyezése, illetve illeték- vagy adókötelezettség keletkezik-e? Ügyvéd általi ajándékozási szerződés szükséges-e, illetve a cégbírósághoz milyen formában kell bejelenteni, hogy tulajdonosváltás történt? A másik tulajdonos kb. fél éve nem vesz részt a kft.-ben (munkaszerződése van, munkaviszonyban látja el az ügyvezetést). Már ügyvédi felszólítást is kezdeményeztünk, hogy szüntessük meg a céget, illetve rendezze a cégben betöltött szerepét (fel lehet mondani neki esetleg?), de nem reagál semmilyen megkeresésre. A kft. már nem végez tevékenységet, nincs bevétele. Csak kiadások, ami azt jelenti, hogy hamarosan a költségeket nem fedezi a társaság pénze. Előbb-utóbb felszámolásra kerül, és nem szeretném, ha a férjemet a felszámolás során eltiltanák. Mint megtudtuk, új céget alapított, ahogy később a férjem is. Senki nem tud állást foglalni ebben a témában, sem könyvelő, sem senki. Ezért érdekelne, hogy a fiamnak tudja-e a férjem ajándékozni az üzletrészét, ő ugyanis, ha el is lesz tiltva az ügyvezetéstől, a későbbiekben soha nem akar saját céget.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:167. §-a tartalmazza az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásának szabályait. Ennek értelmében

  • az üzletrészt kívülálló személyre akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben szolgáltatta,
  • a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy ajándékozás esetén nem rendelkezik elővásárlási joggal,
  • ha a társasági szerződés az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köti, a beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt.

Az üzletrész átruházását írásba kell foglalni. Az üzletrész megszerzője (azaz a megajándékozott) a szerzéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a szerzést a társaságnak. A bejelentést közokiratban (például közjegyzői okirat) vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (például ügyvéd által ellenjegyzett okirat) kell megtenni, valamint mellékelni kell hozzá az ajándékozási szerződést. A megszerzőnek nyilatkoznia kell, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. [Ptk. 3:168. §]

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 17. § (1) bekezdése értelmében az egyenes ági rokonokot közti ajándékozás mentes az ajándékozási illeték alól.

A taggyűlést az ügyvezető hívja össze. Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést (vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni) a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

A fenti esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. [Ptk. 3:189. §]

A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. [Ptk. 3:112. § (1)]

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás visszahívással és a jogi személy tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. [Ptk. 3:25. §]

Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, a taggyűlés összehívására vagy a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal kezdeményezésére bármelyik tag jogosult. Ha erre a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül nem került sor, a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze vagy a taggyűlés összehívására, illetve a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására az ezt kezdeményező tagot jogosítja fel. [Ptk. 3:196. § (4)]

A gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását vagy a legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a legfőbb szerv ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, az ülést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására. [Ptk. 3:103. §]

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 94. § (1) bekezdése értelmében a cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolásnak van helye.

Ugyanezen szakasz (3) bekezdése kimondja, hogy végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. A cég legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.

A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.  [Ctv. 98. §]

A Ctv. 114. §-a értelmében a cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és
b) végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi.

Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfabevallás M lap

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink