hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyéni nyugdíjszámla, magánnyugdíjpénztár: hányadán állunk?

  • Dutka Noémi
2

Szigorú feltételhez kötné a kormány a magánnyugdíj-pénztárak fennmaradását, miközben számos ponton jelentős, a piaci szereplők által régóta szorgalmazott engedményeket tenne. A kormány szerint a tagdíjfizetők arányára előírt kötelező elvárással a nyugdíjvagyont védenék meg, a pénztárak szerint ez az érv botorság. Az általunk megkérdezett pénztári vezető egyenesen kijelentette: soha nem valósul meg, hogy az állami nyugdíjrendszerben – akár virtuálisan is – a valós befizetéseket tükröző egyéni számlákon írják jóvá a befizetett járulékokat.

A Magyarország 2015. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat számos, a magánnyugdíj-pénztárak által régóta szorgalmazott könnyítést tartalmaz. 

Jelenleg a pénztárak a befizetett tagdíjaknak mindössze a 0,9 százalékát fordíthatják a működésükre. A törvénymódosítás szerint viszont a jövőben a tagdíjnak, tagdíjcélú támogatásnak már csak legalább a 97,5 százalékát kell jóváírniuk a fedezeti tartalék javára, szemben a hatályos 99,1 százalékkal.

Kedvező a pénztárak számára az is, hogy a duplájára, a jelenlegi 0,2 százalék helyett a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának a 0,4 százalékát költheti a pénztár a saját kezelésében lévő befektetések vagyonkezelésére. 

Tagdíjfizetésre ösztönző módosítás, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok időkorlát nélkül, bármikor dönthetnek úgy a jövőben, hogy vissza szeretnének lépni az állami nyugdíjrendszerbe. Ebben az esetben jogosultak lesznek arra, hogy az önkéntes alapon befizetett tagdíj, illetve tagdíj-kiegészítés összegét felvegyék, vagy azt önkéntes nyugdíjpénztári számlájukon jóváírassák.

A pénztáraknak kedvező új előírás, hogy a tagdíjfizetést elmulasztó tagok esetében jogosultak lennének a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát – a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével – csökkenteni, és azt a működési, és likviditási alap javára jóváírni.

Lehetővé tennék továbbá a pénztárak számára a járadékfizetést. A javaslat szerint a tagok választhatnak, hogy a pénztári járadékot kérik, biztosító intézettől, nyugdíjszolgáltató intézménytől vásárolt életjáradékot kérnek (jelenleg ilyen szolgáltatást egyelőre nem tudnak igénybe venni), vagy a társadalombiztosítási rendszerbeli nyugdíjszolgáltatásukat egészítik ki az életjáradékkal. 

A pénztári járadék havi összege az egyéni járadékszámla egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hátralévő várható élettartama (hónapokban). A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A törvénymódosítás szabályozza az öröklés kérdését is: a járadékos pénztártag halála esetén az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.

Az említett módosítások jelentősen könnyítik a magánnyugdíj-pénztárak működését, de itt jön a feketeleves.

A törvényjavaslat ugyanis rögzíti: jogutód nélküli végelszámolással megszűnik a magánnyugdíjpénztár, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken. A parlament előtt lévő előterjesztés szerint ez a rendelkezés a salátatörvény kihirdetését követő napon lépne hatályba. 

Joggal értelmezte tehát úgy a piacon maradt négy magánnyugdíjpénztár (Szövetség, Horizont, Budapest, MKB), hogy 2014. második félévében kellene teljesíteniük a tagdíjfizetők számára meghatározott korlátot ahhoz, hogy életben maradhassanak. Sietve leszögezték: amennyiben az Országgyűlés ebben a formában elfogadja a törvényjavaslatot, akkor mind a négy pénztár lehúzhatja a rolót, s a több mint 61 ezer magánpénztári tag vagyona – hiába döntött ezzel ellentétesen – az államkasszába vándorol.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a pénztárak felháborodását követően a hét elején közölte: nem lesz visszamenőleges hatályú a törvénymódosítás. Eszerint a pénztáraknak a jövő év első félévében kellene megfelelniük a kritériumoknak. Ehhez módosítani kell a benyújtott törvényjavaslatban a hatályba léptető rendelkezéseket.

Ki védi meg a nyugdíjvagyont?

A tárca azzal indokolta a szigorítást, hogy „a magánnyugdíj-pénztárakról az Országgyűlésnek beterjesztett javaslat védi a korábban kötelezően befizetett tagdíjakból származó, a jövőbeni nyugdíjjáradékok fedezetéül szolgáló vagyont”.

Az NGM hangsúlyozza: az MNB adatai szerint a magánnyugdíj-pénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a havi, kötelező tagdíjat. 2011-ben a tagok még átlagosan havi tízezer forintot fizettek be, ami mára 500 forintra zsugorodott. Ez a pénztárak vagyonfelélését jelenti, így a nyugdíjasok járadékának majdani kifizetését veszélyezteti. A tagok nyugdíjának durván 25 százalékát a magánnyugdíj-pénztárakból kellene megkapniuk. "A kormánynak határozottan lépnie kell ebben a helyzetben, hiszen mintegy 60 ezer magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíja került veszélybe" – áll a közleményben.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elmúlt napokban több médium előtt is közölte: az intézkedések célja, hogy megvédjék a korábban befizetett tagdíjakból származó nyugdíjvagyont attól, hogy azt feléljék a pénztárak. Az M1 Ma Reggel című műsorában e hét hétfőn hozzátette: a kormányzat nem engedheti meg, hogy hatvanezer ember mindenféle ellátás nélkül maradjon. Legalábbis azok, akik tisztességesen fizetik a tagdíjat. Ők „arra számítanak, hogy a magánnyugdíj-pénztártól majd járadékuk lesz, de nem lesz, mert a többi tag nem fizeti a tagdíjat, és így ez egy álnyugdíjpénztár, mert a tagdíjakból csak a saját működését finanszírozza, azaz feléli a tagdíjat" – mondta.

A miniszter kijelentéseit pontról pontra cáfolják a magánnyugdíj-pénztárak – közölte kérdésünkre Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

– A törvény határozottan tiltja, hogy a magánnyugdíj-pénztárak feléljék a tagok vagyonát! A mostani törvénytervezet tenné lehetővé, hogy legfeljebb a hozam erejéig csökkentsék a tagdíjat nem fizető tagok vagyonát.

– Csúsztatás, hogy a magánpénztári tagok a nyugdíjuk 25 százalékát a magánnyugdíj-pénztártól kapják. A 2010 októberéig megszerzett jogosultsági időre fedezik a pénztárak a nyugdíj 25 százalékát, azt követően viszont már az állami nyugdíjkasszából történik a kifizetés. A jelenlegi hozammutatókból kiindulva ad abszurdum az is megtörténhet, hogy a magánpénztárak a tagok nyugdíjának több mint a 25 százalékát fizetik majd ki.

– A mostani törvénymódosítás is rácáfol arra, hogy ellátatlanul maradhatnak a pénztártagok, lévén, hogy ha úgy látják, jobban járnának, ha az állami rendszerből kapnák a nyugdíjukat, közvetlenül nyugdíjba vonulás előtt is visszaléphetnek az állami rendszerbe.

– Pénzügyileg hiteltelen vád ál-nyugdíjpénztáraknak nevezni olyan intézményeket, amelyek átlagos hozama az elmúlt 10 évben, a válság ellenére 5,5-8,5 százalék között mozgott portfóliótól függően. 2013-ban a klasszikus portfóliók átlagosan 5,7, a kiegyensúlyozott portfóliók 8,2, míg a növekedési portfoliók 8,3 százalékos nettó hozamot hoztak az 1,7 százalékos infláció mellett.

A magánnyugdíj-pénztárak 2013-as reálhozamai (%)

Pénztár  Klasszikus portfólió Kiegyensúlyozott portfolió Növekedési portfolió      
 Horizont* 5,88 8,04 6,58
Budapest 4,76 8,45 10,98
ING** 7,31 8,38 7,84
MKB 5,47 7,17 6,81
Szövetség*** 5,05 8,81 9,02

* volt AXA
** 2014. június 30-án megszűnt, beolvadt a Horizont Magánnyugdíj-pénztárba
*** volt Allianz
Forrás MNB

Irreális elvárás a magánnyugdíj-pénztáraktól

Képtelenség legalább a tagok 70 százalékának tagdíjfizetéséhez kötni a magánnyugdíj-pénztárak fennmaradását – szögezte le Kutiné Csurgai Ágota. Az önkéntes pénztáraknál 30-60 százalékos a tagdíjfizetés úgy, hogy ahhoz jelentős személyi jövedelemadó kedvezmény társul. A magánpénztári megtakarítások esetén ugyanakkor nincs szja-kedvezmény, ráadásul – egy kivétellel – nincs kötelező tagdíjfizetés sem.

Valóban kedvező változás lenne a magánnyugdíj-pénztárak számára, ha a jelenlegi 0,9 százalék helyett a 2,5 százalékát vonhatnák le a befizetett tagdíjaknak a működésükre. A tagdíjfizetést ösztönzi az a törvénymódosítás, hogy ha a magánpénztári tagok úgy döntenek, vissza szeretnének lépni az állami nyugdíjrendszerbe, az önkéntes alapon befizetett tagdíjuk, illetve a tagdíj-kiegészítésük összegét felvehetnék, vagy azt az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukon jóváírathatnák – ecsetelte az ügyvezető igazgató.

Magánnyugdíj-pénztári mutatók

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint nagyon is életképesek lennének a magánnyugdíj-pénztárak. A kasszák tagjaik megtakarítását az idén kilenc hónap alatt 15 milliárd forinttal gyarapították, időarányosan ez az érték 2013-ban 9,6 milliárd forint volt). Ennek köszönhető, hogy a magánkasszák már 205,35 milliárd forint vagyont kezelnek. Eközben a működési veszteségük 141 millió forint volt, szemben a tavaly ugyanekkor mutatott 477 millió forinttal. A pénztárak közben tagjaik vagyonát befektetések révén az idén szeptember végéig közel 15 milliárd forinttal gyarapították.

Hol vannak az egyéni nyugdíjszámlák?

Kutiné Csurgai Ágota kérdésünkre válaszolva határozottan leszögezte: véleménye szerint soha nem valósul meg, hogy az állami nyugdíjrendszerben – akár virtuálisan is – a valós befizetéseket tükröző egyéni számlákon írják jóvá a befizetett járulékokat. Csak a magánnyugdíjpénztárak tudják egyértelműen megmondani, hogy az adott munkavállaló esetében mennyi nyugdíjjárulékot vallottak be, és abból mennyit fizettek meg a munkáltatók, az állami rendszerben jelenleg nem lehet összevetni ezeket az információkat.

Ugyan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is rendelkezésre áll mindkét adat, azok összefésüléséhez azonban óriási informatikai fejlesztésre lenne szükség. Ennek viszont a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben nem is lenne értelme. 

Orbán Viktor miniszterelnök 2010. december 13-án kijelentette: aki visszalép a magánnyugdíj-pénztári rendszerből az állami nyugdíjrendszerbe, annak továbbra is lesz egyéni számlája. Ebből azonban négy év alatt semmi nem valósult meg. Annyi történt, hogy 2013 júliusában pályázatot írt ki a kormány az egyéni nyugdíjszámlák kialakítására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül. A projektet az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében, 1,3 milliárd forint uniós támogatásból finanszíroztak volna. A programnak 2014. június 30-áig be kellett volna fejeződnie, beleértve a záró elszámolási csomag könyvvizsgáló általi hitelesítését is.

Folyamatosan változnak a projekt megvalósítására vonatkozó határidők az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló „Sajátszámlás nyugdíjjárulék kezelés ügyfélkapcsolati fejlesztése" című kiemelt projekt támogatására vonatkozó részletes felhívás és útmutató című dokumentumban. A felhívás alátámasztja a Kutiné által elmondottakat, a következő olvasható benne: "a 2013. április 29-én hatályba lépő társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A §-ának módosítása szerint a társadalombiztosítási egyéni számla a biztosított után 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott (nem befizetett) nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat tartalmazza".

A sajátszámla vezetésére 2013. június 1-jétől az ONYF-et jelölte ki a kormány. Az ügyfelek a sajátszámla megtekintésével a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott, az állami adóhatóság által átvett nyugdíjjárulék összegét ellenőrizhetik. A megtekintett adatok alapján a tartalommal kapcsolatban elektronikusan (esetleg postai vagy személyes úton is) bejelentést vagy kérelmet kezdeményezhetnek.

Érdekesség, hogy a projekt fizikai befejezésének (az utolsó projekttevékenység fizikai teljesítésének) a legújabb módosított határideje éppen a mai nap, vagyis 2014. november 30. Eddig az időpontig kellett volna megvalósulnia a projekt valamennyi tevékenységének, beleértve a kötelező könyvvizsgálatot is – fogalmaz a dokumentum a 23. oldalon.

Erre mondta azt Hargitai János, a KDNP képviselője a hvg.hu által készített videóban, amelyben szembesítették a kormánypárti képviselőket a miniszterelnök négy évvel ezelőtti ígéreteivel: nem igaz, hogy nem tartják be az ígéretet, legfeljebb késnek…

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (2)
55tala

Kis igazság van benne, de majd minden a kasszánál fog eldőlni. A megkaptam vagy a nem kaptam meg a lényeg. Addig csak szájtépés az egész.

szudi

Nagyon kedves, hogy Varga most ennyire aggódik, hogy "a kormányzat nem engedheti meg, hogy hatvanezer ember mindenféle ellátás nélkül maradjon." Mikor 4 éve mindenkit erőszakkal be akartak terelni az állami nyugdíjrendszerbe, akkor még az volt a duma, hogy akik a magánpénztárakban maradnak, "kiiratkoznak az állami nyugdíjból". Akkor senki nem aggódott azért, hogy egy fillér nyugdíjunk nem lenne. Most meg hoznak egy csomó előrelépést hozó törvényt, hogy mondhassák, lám mi segíteni szeretnénk, közben meg egy törvénycikkel igazából bezáratják az összes magánnyugdíjpénztárt. Kisstílű tolvajtempó.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Pótbefizetés rendezése

Greff Magdolna

okleveles adószakértő

Finacont Kft

Kft. és katás vállalkozás

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Átalányadózó egyéni vállalkozó szocho maximum

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 július
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs