hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Baleseti járadékot milyen feltételek teljesülése esetén lehet megállapítani?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

Üzemi baleset esetén a biztosított dolgozó baleseti egészségügyi ellátásra, táppénzre, valamint – amennyiben a baleset következményeként károsodott az egészsége – baleseti járadékra, továbbá az üzemi baleset következményeként elhunyt személy hozzátartozója baleseti hozzátartozói nyugdíjra jogosult. Cikkünkben a baleseti járadékra való jogosultságot mutatjuk be.

Az első kérdés, amit tisztázni kell, hogy mit tekintünk üzemi balesetnek.

Üzeminek minősül az a baleset, amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amelyet a dolgozó a munkába vagy onnan a lakására menet közben szenved el (úti baleset), továbbá üzemi balesetnek kell elismerni azt a balesetet is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Fontos tisztázni, hogy úti baleset során kizárólag az a baleset minősülhet üzeminek, amely az érintett személyt a lakóhelyén, tartózkodási helyén kívül éri. Ez azt jelenti, hogy, ha a baleset a munkába induláskor, de még a lakóhelyen, tartózkodási helyen belül, bejárati ajtón, kapun belül éri az adott személyt, az nem minősül üzemi balesetnek. Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset sem, amely a munkába menet, vagy onnan hazafelé éri a munkavállalót, ha a megszokott utat indokolatlanul megszakítja. Nem számít indokolatlan megszakításnak a napi bevásárlások rendezése, ugyanakkor, ha a munkából hazafelé menet az érintett személy például moziba megy, és a baleset ott, vagy onnan hazafelé éri, abban az esetben az a baleset már nem minősül üzeminek.

Üzemi baleseten a foglalkozási betegséget is érteni kell, mely betegség – ellentétben a balesettel, amely hirtelen bekövetkező egyszeri külső hatás következtében eredményez sérülést az adott személynél – a dolgozó foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezik. Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza.

Nem minősül üzeminek az a baleset sem, amely részben vagy egészben a balesetet szenvedett dolgozó alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be, illetve a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, kinek kell igazolnia a baleset üzemiségét, hol és milyen módon kell igényelni a baleseti járadékot, hogyan állapítják meg annak összegét, mennyi ideig folyósítják!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisvállalkozói minősítés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink