Baleseti járadékot milyen feltételek teljesülése esetén lehet megállapítani?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

Üzemi baleset esetén a biztosított dolgozó baleseti egészségügyi ellátásra, táppénzre, valamint – amennyiben a baleset következményeként károsodott az egészsége – baleseti járadékra, továbbá az üzemi baleset következményeként elhunyt személy hozzátartozója baleseti hozzátartozói nyugdíjra jogosult. Cikkünkben a baleseti járadékra való jogosultságot mutatjuk be.

Az első kérdés, amit tisztázni kell, hogy mit tekintünk üzemi balesetnek.

Üzeminek minősül az a baleset, amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amelyet a dolgozó a munkába vagy onnan a lakására menet közben szenved el (úti baleset), továbbá üzemi balesetnek kell elismerni azt a balesetet is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Fontos tisztázni, hogy úti baleset során kizárólag az a baleset minősülhet üzeminek, amely az érintett személyt a lakóhelyén, tartózkodási helyén kívül éri. Ez azt jelenti, hogy, ha a baleset a munkába induláskor, de még a lakóhelyen, tartózkodási helyen belül, bejárati ajtón, kapun belül éri az adott személyt, az nem minősül üzemi balesetnek. Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset sem, amely a munkába menet, vagy onnan hazafelé éri a munkavállalót, ha a megszokott utat indokolatlanul megszakítja. Nem számít indokolatlan megszakításnak a napi bevásárlások rendezése, ugyanakkor, ha a munkából hazafelé menet az érintett személy például moziba megy, és a baleset ott, vagy onnan hazafelé éri, abban az esetben az a baleset már nem minősül üzeminek.

Üzemi baleseten a foglalkozási betegséget is érteni kell, mely betegség – ellentétben a balesettel, amely hirtelen bekövetkező egyszeri külső hatás következtében eredményez sérülést az adott személynél – a dolgozó foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezik. Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza.

Nem minősül üzeminek az a baleset sem, amely részben vagy egészben a balesetet szenvedett dolgozó alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be, illetve a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, kinek kell igazolnia a baleset üzemiségét, hol és milyen módon kell igényelni a baleseti járadékot, hogyan állapítják meg annak összegét, mennyi ideig folyósítják!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Felügyeleti intézkedés

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Őstermelő tárgyi eszköz

Lepsényi Mária

adószakértő

Bérleti díj

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs