Az EU több országában is dolgozott? Kúria-határozat az öregségi nyugdíjról

Megosztás Tetszik

Hogyan kell megállapítani az öregségi nyugdíjat, ha valaki több európai uniós tagállamban is dolgozott, de nyugdíjra csupán a tagországokban szerzett szolgálati idők összeszámításával szerez jogosultságot?

A Kúria a Kfv.X.38.228/2018/5. számú határozatában meghatározta, hogy a 883/2004/EK rendelet szerinti öregségi nyugellátások megállapításakor a független ellátást kizárólag a nemzeti jog szabályai alkalmazásával kell meghatározni. De mit is jelent ez valójában?

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat (2004. május 1.) követően, azoknak az öregségi nyugdíjigényeknek az elbírálásakor, amelyeknél a nyugdíjat igénylő személyek Magyarország mellett más EU-s tagországban is álltak biztosításra kötelező jogviszonyban, a korábban érvényes szociális biztonsági, illetve szociálpolitikai egyezmények helyett az eljáró nyugdíjbiztosítási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004EGK rendelet, és annak végrehajtásáról szóló 987/2009EK rendelet szabályait kell alkalmazni.

A koordinációs rendelet alapelvi szinten garantálja az állampolgárságra tekintet nélküli azonos elbánást, a nyugdíjjogosultság, a nyugellátás összege kiszámításának szabályozását pedig nemzeti hatáskörbe utalja, ami azt jelenti, hogy ezen igények elbírálása során a magyar nyugdíjmegállapító szerv kizárólag a Magyarországon ténylegesen elért és járulékfizetés alapjául szolgáló keresetek figyelembevételével állapít meg nyugellátást, a magyar nyugdíjszabályok alapján, azokban az ügyekben is, amelyekben a nyugellátásra jogosultsághoz az érintett személy más EU tagországban megszerzett szolgálati idejét is figyelembe kell venni.

A koordináció hatálya alá tartozó nemzetközi nyugdíjigények elbírálása során a magyar nyugdíj megállapítása kétféle módon történhet.

♦         amennyiben az igénylő rendelkezik önálló, független magyar jogosultsággal – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte és rendelkezik legalább 15 év magyar biztosításban szerzett szolgálati idővel, vagy nők esetében legalább 40 év magyar biztosításban töltött keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel rendelkeznek –, akkor két ellátást kell kiszámítani egy nemzeti, úgynevezett független és egy úgynevezett arányos nyugdíjat, és a két ellátás közül a kedvezőbb ellátás kerül nyugdíjként megállapításra és folyósításra.
♦         amennyiben nem rendelkezik önálló magyar, független jogosultsággal, akkor kizárólag az arányos nyugdíjszámítást kell elvégezni.

Az arányos nyugdíj – magyar nyugdíjrész – kiszámítása az alábbiak szerint történik:

♦         össze kell adni az adott személy magyar és azokat a szolgálati időket, amelyeket valamennyi érintett tagállamban szerzett,

♦         az összes szolgálati idő és a kizárólag magyar biztosításban szerzett járulékköteles keresetek alapján megállapított átlagkereset figyelembevételével ki kell számítani egy úgynevezett elméleti nyugdíjat, amelynek során az összes szolgálati időt úgy kell tekinteni, mintha az adott személy mindet Magyarországon szerezte volna,

♦         az elméleti nyugdíjnak egy olyan arányú része kerül kiszámításra magyar nyugdíjrészként, ahogy a ténylegesen magyar biztosításban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik.

A Kúria szerinti ügyben egy nők kedvezményes öregségi nyugdíjáról döntöttek, mely ügyben az érintett személy részére 2017. december 31. napjától került megállapításra a kedvezményes nyugdíj. Az érintett személy a kedvezményes nyugdíjra kizárólag a magyar és a román biztosításban szerzett szolgálati idők összeszámításával szerzett jogosultságot – Magyarországon 1992. július 9. és 2017. december 30. között 25 év 181 nap, Romániában 1974. november 1. és 1991. július 1. között 14 év 212 nap szolgálati időt szerzett –, ami egyben azt is jelenti, hogy 40 év magyar szolgálati idő hiányában nem szerzett önálló magyar – független – jogosultságot, esetében a magyar nyugdíjszerv kizárólag arányos nyugdíjrészt állapíthat meg.

A Kúria a kiadott határozatában gyakorlatilag a fentiekben említett számítást ítélte jogszerűnek, amikor arról rendelkezett, hogy bár a jogosultság tekintetében a két tagországban szerzett szolgálati időt magyarként kell figyelembe venni, azonban a nyugdíj összegének kiszámításakor nem lehet kétféle – független és arányos nyugdíj – számítást végezni, magyar nyugdíjrészként az érintett személyt kizárólag a magyar biztosításban szerzett szolgálati idők arányában illeti meg. Az érintett személy részére a magyar nyugdíjszerv abban az esetben kellett volna kettős számítást végezzen, amennyiben magyar biztosításban legalább 40 év szolgálati időt szerzett volna. Esetében azonban magyar biztosításban csupán 25 év 181 napot szerzett, mely időszak önmagában nem alapozta meg a kedvezményes nyugdíjra való jogosultságot.

A Kúria által is jóváhagyott számítást az alábbiakban mutatom be:

1955. november 21-én Romániában született nő, aki 1992. évtől él Magyarországon 2017. évben terjeszt elő öregségi nyugdíjigényt a Hivatalnál, kérve az öregségi nyugellátása 2017. december 31-től történő megállapítását.

Szolgálati időt szerzett:

♦         Romániában 1974 és 1991 között 5322 nap, azaz                     14 év 212 nap

♦         Magyarországon 1992 és 2017 között 9306 nap, azaz               25 év 181 nap

Összes figyelembe vehető szolgálati ideje 14628 nap, azaz                 40 év 28 nap.

Az igénylő 2017. december 31-étől nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosult, mert a két tagállam biztosításában összesen szerzett szolgálati ideje meghaladja a 40 évet. Mivel nincs önálló magyar jogosultsága, ezért független ellátás megállapítására nem kerülhet sor, az arányos nyugdíj összege az alábbiak szerint alakul

Havi átlagkereset:                                                                             200 000 Ft

(1991-2017. években Magyarországon elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek alapján)

Az elméleti nyugdíj összege az összes – 40 év – szolgálati idő

alapján a havi átlagkereset 80%-a, azaz havi:                                              160 000 Ft

A magyar teherarány: 9306/14628= 63,6%

A magyar nyugdíjrész az elméleti nyugdíj 63,6%-a, azaz:                             101 760 Ft.

Segítségre lenne szüksége munkáltatói kérdésekben?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>