Milyen iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik a munkaügyi iratokra? Nem minden szabály mondja ugyanazt, pedig a jövedelemre, a társadalombiztosításra vonatkozó iratok nyugdíjba vonuláskor igen fontosak lehetnek. Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszol.
A sokak által nem kedvelt, jól ismert szabály, hogy a többes jogviszonyban álló biztosított egyéni és társas vállalkozót havonta minimális szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. A következőkben ennek néhány érdekesebb kérdésével foglalkozunk.
Hiába érezzük, hogy bizonyos éveink duplán számítanak, a nyugdíjra készülve bizony szembesülnünk kell vele, hogy vannak olyan évek, amelyek még csak egyet sem érnek. Mások viszont igen, megint mások: is-is. Hogy is van ez? Winkler Róbert nyugdíjszakértő megmondja.
A kisvállalati adót szabályozó 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (1) bekezdésének b) pontja és a 20. § (3) bekezdése szerint az adó alapját növelik azon személyi jellegű kifizetések, amelyek az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képeznek. A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében, amennyiben megbízási szerződés alapján a kifizetett megbízási díj összegéből az szjaelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a megbízott személy nem biztosított, ezért a megbízási díját nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék nem terheli. Ebben az esetben a megbízási díj összegét a kisvállalati adó alapjában sem kell figyelembe venni, illetve ebből a szempontból hogyan értelmezendő a Tbj. 4. § k) pontja, ezen belül különösen a 2. alpont? Laluska Pál
Milyen formában segíthetnek a vállalkozás feladatainak elvégzésében a családtagok? – kérdezték olvasóink. A kérdésekre két szakértőnk, dr. Hajdu-Dudás Mária és dr. Radics Zsuzsanna válaszolt. Cikkünkben összefoglaljuk a tudnivalókat.
Kellemetlen meglepetés érheti azokat az egyéni vállalkozókat, akik hasracsapásszerűen gondoltak egyet, és az elvárt minimumnál nagyobb összeg után fizették meg a nyugdíjjárulékot, de nem kaphatnak magasabb összegű ellátását, sőt, önellenőrizniük kell a bevallásaikat. Olvasóink témában érkezett kérdéseire Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Átalányadózó egyéni vállalkozó a 2010. év óta nem az átalányadó-alap, illetve a garantált bérminimum, hanem emelt összeg, 156 000 forint után fizette meg a járulékokat. 2014. évben fordult a Nyugdijfolyósító Igazgatósághoz nyugdíj megállapítása céljából, ahol a kérelmét visszautasították. Indoklásuk, hogy önrevízióval módosítsa vissza az öt évben benyújtott bevallásait az átalányadó-alapra, mivel az után fogják megállapítani a nyugdíj összegét.. A vállalkozó kifogást nyújtott be az igazgatósághoz, mivel nem értett egyet az elutasítással. Válasz még nem érkezett. Az 58-as bevallás nyilatkozat adatlapján az átalányadózót kihagyták a magasabb járulékfizetés választásából, az őstermelő és a társas vállalkozó viszont nyilatkozatot tehet. A Tbj. 29. §-a nem ad iránymutatást átalányadózó esetében. Időközben a járulékfizetés felső határát is eltörölték, ami alapján véleményem szerint fizethet magasabb járulékalap után. A vállalkozó árbevétele bőven fedezetet nyújtott a befizetett járulékokra. Kérdésem: jogosan fizethet-e az átalányadózó magasabb havi járulékalap uán járulékot vagy ténylegesen önrevízióval helyesbítenie kell a 2010. év óta benyújtott bevallásait? Kérem szíves válaszukat. Tisztelettel: Andáné Németh Edit E-mail: andane@t-online.hu
Duplán fizetteti meg az adóhatóság a kft.-kel a havi minimális szociális hozzájárulási adót ugyanazon tag után, aki személyesen közreműködik a cégben és egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja. Mindez a vonatkozó törvényi rendelkezés szerencsétlen megfogalmazásából adódik.
Olvasói kérdések alapján úgy tűnik, nem egyértelmű a jogalkalmazók számára, mi a helyzet azzal a mezőgazdasági őstermelővel, aki e tevékenységéből nem szerez jövedelmet. Cikkünkben ezt járjuk körbe, bemutatva a szabályozást, s néhány konkrét példát is.
Meg kell fizetniük az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás árát azoknak a magánszemélyeknek, akik ugyan fizettek egészségügyi szolgáltatási járulékot, de az adóhatóság eljárása révén utóbb kiderül, hogy nem kellett volna fizetniük. E körbe tartozhat például az, aki külföldi tanulmányai idejére megszüntette Magyarországi lakcímét, és visszatérte után még nem rendelkezik egy éves bejelentett lakcímmel.
Mit kell tudni az egészségügyi szolgáltatás érdekében létesíthető megállapodásról? Ki, milyen esetben köthet ilyen megállapodást és mennyi járulékot kell fizetnie utána?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték